FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 81 88./ Uo. 209-210 1. 89./ Uo. 201 1. l.kóp. - Korábban V.A. Oborin hat ilyen csoportot mutatott ki. /OBORIN, 1961. 55 1./ 90./ Ez teljes bizonyossággal állitható, hiszen a jelzett terület régészetileg jól átkutatott. 91./ GENING, I960. 194 1.5 Ua.

B 1961. 30 1. 92./ OBORIN, 1961. 55 1.5 POLJAKOV, 196?. 213-215 1. 93./ OBORIN, 1961. 56 1. 94./ POLJAKOV, 1967. 210 1.; GENING, 1955. 123 1. 95./ SZMIRNOV, 1952. 80 1.; Ua.

t 1957a. 37 1. - Egy másik dolgozatában A.P.SZMIRNOV a jövevényeknek csupán azon csoportját tartotta szarmatáknak, akik a Bjelaja folyó mentén s ennek torkolata vidékén telepedtek meg, az északibb csoportot, akik a Hsrinó-tipusu emlékeket hagyták ránk, ugor etnikumunak tartotta. /SZMIRNOV, 1957. 27 1./ 96./ Gening szerint a jövevények egy része ugor volt, másik része pedig török. /GENING, 1958. 75 1.5 Ua., 1963. 16 l.j Ua., 1959a. 208 l.j Ua.

t 1965. 342 1./ Ezzel kapcsolatban A.P.Szmirnov megjegyzi: "Jelenleg nem rendelkezünk olyan III-IV.századi emlékanyaggal, melyet a volgai törököknek tulajdonithatnánk." /SZMIRNOV, 1964a. 246 1./ Sz.M.Vaszjutkin véleménye szerint is ezen a vidéken csak a VIII. századtól beszélhetünk bizonyossággal török nyelvű népekről. /VASZJUTKIN, 1966. 223 1./ A Közép-Volgavidék legkorábbi török nyelvű lakóiról ujabban ld. A.H.Halikov tanulmányait, aki szintén törököknek tartja a III.századi jövevényeket. HALIKOV, 1971a. 7-36 1; Bírálata: FODOR, 1972a. 97./ SCHMIDT, 1929. 26 1.5 GORJUNOVA, 1961. 33 1. 98./ GENING, 1967. 69 1. 99./ A műveltség nevét az Észak-Baskiriában feltárt bahmutyinói temetőről kapta. Az önálló bahmutyinói műveltség gondolatát először A.V. Schmidt vetette fel. SCHMIDT, 1929. 16-20 1. 100./ GENING, 1958. 75-83 1.5 Ua., 1967. 8 1. 101./ SZMIRNOV, 1964a. 240 1.; OBORIN, 1961. 53 1.5 MAZSITOV, 1968. 26 1. 102./ Gening a mazunyinói műveltséget a III-IX.századra keltezi. Ezen belül három időrendi csoportot különit el. /Korai: III-V.sz.; középső: VI-VIII.sz.; késői: VIII-IX.sz.ele

je. Ld.GENING, 1967. 35-37 1./ A szerző elméletének elfogadását főképpen az neheziti meg, hogy az általa jellemzett régészeti műveltségnek csupán az első szakaszát