FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 76 22./ Ez a terület Zbrujeva monográfiájának megjelenése Idején még igen gyengén kutatott volt, jelenleg 84 lelőhelyet tartanak itt számon. /VECSTOMOV, 1967. 133 1./ 23./ Uo. 154-155 1. 24./ Uo. 154 1.1 OBORIN, 1961. 60 1. 25./ ZBRUJEVA, 1952. 23 1. 26./ Ilyen a konyecgori erőditetlen telepen feltárt ház, melynek hossztengelye mentén 9 tűzhely nyomait figyelték meg. Ezt a házat Zbrujeva az éazakamerikai indiánok hosszú házaival veti egybe. /Uo. 27 1.; 224 l.

f 31 kép./ 27./ VECSTOMOV, 1967. 148, 154 1. I.t. 22-24, 61, 62, 121 képj DENISZOV, 1968. 51-54 1. 28./ ZBRUJEVA, 1952. 113 1. 29«/ A zuevói temetőt László Gyula elemezte, s ott három sort mutatott ki. /LÁSZLÓ, 1954. 465-479 1.; Ua., 1961a. 1-21 1./ - A zuevói temető közlése» 3ZPICIN, 1933. 30./ ZBRUJEVA, 1952. 116-117 1. - Különösen érdekes az ananyinói temetőben talált két /u.n. "nagy" és "kis"/ kőlap, melyeken bekarcolt férfi-ábrázolás látható, az előbbin felfegyverzett harcosé. /Uo. 3, 4 kép./ 31./ Uo. 124 1. 32./ Uo. 33-/ Uo. 66 1. - Az Alsó-Káma vidékén kizárólag zsineg- és gödröcskés diazités fordul elő. /Ld.« GEHING-SZ

TOJANOV, 1961. 81 1.; GENIRG, 1958. 54 1./ A Káma középső folyásának vidékén a gödröcskés diszitési mód van elterjedve. /VECSTOMOV, 1967. 144 l.J üa., 1962. 85 1./ Ehhez közeli, de jóval több déli hatást tükröz a Bjelaja-menti kerámia diszitése. /PSENICSNJUK, 1967. 164 1.; Ua.

t 1964. 93-100 l.j OBORIN, 1964. 132 l.J KRIZSEVSZKAJA, 1962. 79 1./ A Közép-Volga és a Vetluga vidékén a jellegzetes ananyinói diszitésen kivül gyakran kerülnek elő textildiszes edények is. /HALIKOV, 1962. 115 1./ 34./ ZBRUJEVA, 1952. 88, 90 1. 35./ A korai példányok markolata bronzból, pengéje vasból készült, az i.e. VII-VI.századtól ezekből a típusokból fejlődtek ki az ananyinói kard- és tőrtipusok, melyek a nagyfokú szkita-szauromata hasonlóság mellett az önállóság jegyeivel is rendelkeznek. /HALIKOV,