FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
- 68 porsóban temették. Néhány esetben a halott arcát ezüst Bzemfedővel ta145. karták le. A sirok tájolása nem egységes, leggyakoribbak az északi 14.6 tájolásúak. * A halott mellé túlvilági útravalóul ételt helyeztek a sirba /állatcsontok és cserépedények leletei/. Ebben a korban sokkal gyakrabban kerülnek elő a sirokból edények.A temetőkben gyakoriak az áldozati temetkezések. A sirok közé külön gödörbe temették egyes háziállatok /tehén, ló/ koponyáját és végtagjait. A sirmellókletek nagyobb részét az ékszerek,ruhadiszek és öweretek teszik ki. Az ékítmények egyik, a későlomovátovói korban igen jellegzetes formája a láncos bronz csüngők,melyek különféle alakú pajzsból s a róluk lecsüngő láncokból állnak, melyek végére harangocska-, vagy "kacsatalp" alakú függők varrnak erősítve. Különösen érdekesek azok, melyek pajzsán két egymástól elforduló lófejet, vagy medvefejet ábrázoltak az egykori Káma-vidéki mesterek. 1^ 7* Az ékítményeken kivül igen gyakoriak a Birokban /a férfi és női sírokban egyaránt/ a veretes övek. A veretek száma az öveken a legkülönbözőbb. A sirokból előkerült fegyverek közül a köpüs, rombusz alalcu lándzsákat, különböző alakú nyilcsúosokat ós az egyenes, egyélű kardokat kell megem148 liteni. *A kengyelek az általános steppel formákhoz tartoznak,csakúgy, 149 mint a nagy karikás vas, vagy a csont oldaltaggal ellátott zabiák. .Az edények diszitése ebben a korban jelentősen gazdagodik, a korábbi eleme150 • ken kivül széles körben elterjed a zsinegdiszités. A lomovátovói telepekre is érvényes az a fentebb emiitett törvényeszerűség, hogy a korábbi erődített telepek nagyobbak, mint a későbbiek /IIX-V.sz.j 7-8000 m 2; VI-VIII.sz.* 3-4000 m 2/.. 15 1* A telepek feltárása méreteiben ma még messze elmarad a temetőfeltárás mögött. Nem sikerült még bizonyossággal megállapítani a házak alakját,annyi valószínű csupán, 152. hogy ezek felszíni, kis alapterületű boronaházak lehettek. Mint fentebb emiitettük, a lomovátovói műveltség emlókanyaga nem egységes a műveltség egész területén már a harinói korban sem. Két lokális különbségeket mutató /egy északi és egy déli/ csoportot tudunk elkülöníteni. A déli csoport emlékei a Szilva folyó völgyében feltárt lelőhelyek. Ez a különbség a két csoport között tovább fokozódik a későlomovátovói korban. Mig az északi csoport temetőiben az északi tájolás a leggyakoribb, addig a szilvái temetőkben a déli. Bizonyos mértékben küX53 lönbözik a két csoport tárgyi emlékanyaga is. A szilvái temetőben a VTII.század közepénél későbbi lomovátovói temető ninos/Nyevolino, Brodi, Gorbunjata/, mig az északi csoport temetői tovább folytatódnak /Demenki,
