FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

II. A Káma-vidék vaskora

- 60 ­78 # is. A halotthamvasztás t más helyütt végezték, itt csupán az áldozati 79 és temetési szertartásra kerülhetett sor. e Az itt talált állatcsontok bizonyára a feltorozott állatok csontjai s a tárgyakat is a halott tisz­teletére bemutatott áldozat alkalmával helyezték itt el. A kosztyiscsók kialakulása már az ananyinói korban kezdődik: a Káma középső és felső szakaszán a későananyinói telepeken már találkozunk a kosztyiscsók jele­ivel. 00 , Később a gljagyenovói korban a lakosság elhagyta e telepeket s ezeket, mint temetkezési, áldozati ós vallási központokat használták. A halotthamvasztás jeleivel is találkozunk az ananyinóiaknál. Ismerünk azonban két hamvasztas nélküli gljagyenovói temetőt is. E­zekben a sik temetőkben kizárólag nyújtott temetkezéseket találtak, me­lyeknek tájolása nem egységes. A sirok rövid sorokat alkotnak /egy sor­ban 3-11 3ir van/, a sirok többsége azonban a sorokon kivül esik. Mel­lékletet egyetlen sirban sem találtak. A sirok közt áldozati gödröket tártak fel: a gljagyenovóiak ezekbe lókoponyát és lőcsontokat temet­tek. 81 , A telepek feltárása az utóbbi időben sok uj adattal gazdagította ismereteinket a gljagyenovóiak gazdasági ós társadalmi életéről. Bizo­nyítást nyert, hogy gazdasági életük legfontosabb ága az irtásos-égeté­82 ses földmüvelés volt. * A pjánobori műveltséggel ellentétben, ahol az ananyinói kor gazdasági ágai fejlődnek tovább, a gljagyenovóiak áttértek az irtásos-égetéses földművelésre. Az itteni szük folyóvölgyek nem adtak lehetőséget a folyóvolgyi földművelés kiszélesítésére, mint azt déli 83 szomszédaik, a pjánoboriak tették. * Az erdőirtás eszközei voltak a gljagyenovói telepeken és kosztyiscséken gyakori vasfejszék. Az állat­tenyésztés nagy súlyát tanusitják a kultikus temetkezőhelyeken előkerült állatfigurák. Ezek nagy része lovat, vagy lovast ábrázol, ami a lóte­nyésztés nagy szerepén kivül - ezt már az ananyinói gazdaság jellemzésé­nél is megemlítettük - a lókultusz kialakulásáról tanúskodik a gljagye­84. novóiak hitvilágában és művészetében. A lovon kivül a gljagyeno­vóiak elsősorban szarvasmarhát ós sertést tenyésztettek. Fontossága el­lenére is csak másodlagos lehetett a vadászat és a halászat.Az ananyinói korhoz hasonlóan a kámai lakosság most is igen sokféle nyilcsúcsot ké­szített a különböző állatok elejtésére. A kosztyiscsékem igen sok olyan állatcsontot találtak, mely állatokra az egykori lakosság vadászott. A csontleletek közt leggyakoribb a medve, rozsomák és a prémes állatok DC " csontjai. Igen sok amulettként használt átfúrt medveagyar került elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom