FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
II. A Káma-vidék vaskora
54 Az ananyinói műveltséget a témával foglalkozó kutatók az i.e.VIIIIII. századra keltezik, s ebben kivétel nélkül egy véleményen vannak. Zbrujeva a temetőanyag alapján három szakaszra osztotta a műveltséget: korai /i.e.VIII-VI.sz./, középső/i.e.V-IV.sz./ és késői /i.e.IV-III.sz./ 49 szakaszra. A műveltség virágkora a középső szakaszra esik. A késői szakaszban az ananyinói műveltség egyes változatai közt nagy mértékben megnövekszik a különbség, ami az i.e.III.században a műveltség széteséséhez, uj műveltségek kialakulásához vezet. Ez a folyamat nem volt egységes az egyes változatok területén, mindenütt egyéni sajátságaik alapján ment végbe. A kutatás jelenlegi eredményei alapján valószínűnek látszik, hogy az i.e.V-III.sz. közötti időben az ananyinóiak egy része elhagyta a Vjátka völgyét, valamint a Volga bal partját. Helyüket fokozatosan a nyugatról idehúzódó gorogyeoi törzsek foglalták el, az itt ma50 radt kisszámú ananyinói lakosságot asszimilálták. * Az ananyinói népesség jelentős része a műveltség utolsó századaiban a Káma ós a Bjelaja egybefolyásának vidékén összpontosul.Ez a terület alkotja a későbbi pjá51 nobori kultura magvát. * Az anyagi kultura ós a gazdasági élet nagyfokú átalakulása a Káma felső és középső folyásának vidékén az i.e.II.sz.ele52 jón uj műveltség, a gljagyenovói kultura kialakulásához vezet. * A fenti változatok fejlődése és további sorsa, bármily bonyolult is, többé-kevésbé nyomon követhető. Sokkal bonyolultabb az ananyinói műveltség azon változatának fejlődése, melynek emlékanyagát a Bjelája folyó völgyéből ismerjük. Az ananyinói kultúrának ezt a változatát kara-abizi változat, vagy kara-abizi kultura néven tartja számon az irodalom. 5 5* Jelelneg is vita tárgyát képezi, hogy ez önálló müvelt54. ség, vagy pedig az ananyinói egy változata. A legújabb kutatási ered- « mányek alapján világosnak tűnik, hogy a kara-abizi csoport időrendje nem egyezik az ananyinóióval, hiszen ezen emlékek közt jőval későbbiek is vannak. A kara-abizi telepek és temetők egy része a pjánobori korra keltezhető leletanyagot is szolgáltat /az i.e.VTII.sz.-tól az i.u.II.sziig./. 5 5° A kara-abizi csoport emlékanyaga elsősorban abban különbözik a rokon északibb ananyinói emlékektől, hogy az egyre erősödő déli hatás jegyei át- meg átszövik e tárgyi hagyatékot, különösen az i.e.IV.századot követő időben, amikor a szarmata törzsek poziciói nagymértékben megerősödnek a mai Baskiria területének nagy részén. Éppen ezért igen valószínűnek tartjuk A.H.Psenyicsnyuk azon feltételezését, mely szerint a kara-abizi csoport fejlődésének korai szakaszán az ananyinói műveltség
