FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)

Jegyzetek

- 41 rendavázas lakosság kezdetben magába olvasztotta a helyi őslakosságot és a voloszovóiak egy részét is, később azonban Volga-Káma vidékéről, érkező ujabb finnugor népcsoportok megváltoztatták a Volga-Oka vidék lakosságának etnikai összetételét: a bronzkor végére asszimilálták az ősiráni nyelvű lakosságot. /HALIKOV, I960. 177178 1./ Ugyanezen a véleményen van O.N.Báder is. Szerinte a pozdnyakovói lakosság asszimilációs folyamata a vaskor kezdetére fejeződik be. Megfigyelése szerint az északabbi emlékeken ez korábbi és jobban megfigyelhető, mint a délieken./BADER, 1970. 59 W Annak ellenére, hogy az etnikai fejlődés fő irányát a finnugorok szabták meg, a délről felvándorolt lakosság jelentősége óriási volt e vidék gazdasági fejlődésében. Ők honositották meg itt az állattenyésztést s gazdasági életükben a földmüvelés is jelentős szerepet játszott. A fenti megállapitást alátámasztó régészeti lelet anyagot T.B.Popova sorakoztatta fel emiitett munkájában. Fontos figyelmet szentel itt a pozdnyakovói fémművességnek is, melynek fejlettségét a temetőkből és telepekről előkerült bronzeszközök és a kőből készült öntőformák szemléltetik. A szerző szerint a pozdnyakovóiak az ércet a Dól-Urálból szállitották. Bronzeszközeik és ékitményeik nagy része párhuzam nélküli, a szomszédos kulturákban ilyen tárgyakat nem ismerünk, tehát az Oka-vidék egykori lakói elsősorban nem bronztárgyakat, hanem nyersanyagot importáltak s azt maguk dolgozták fel. Ezzel szemben E.N.Csernih a pozdnyakovói fémtárgyakat az andronovóiakkal ós a gerendavázasokkal rokonitja s egyelőre nem tartja elegendőnek a rendelkezésünkre álló adatokat arra, hogy önálló pozdnyakovói fémmüvességi központról beszéljünk. /CSERNIH, 1970. 106 1./ A műveltség mai kutatottsága - mint a fentiekből kitűnik - még igen sok, alapvető kérdés tisztázását sem teszi lehetővé, örvendetes azonban, hogy az utóbbi időben intenziv régészeti kutatás folyik a jelzett területen. /Elsősorban a Moszkvai Történeti Muzeum ásatásai jelentősek./ . 7\ / A pozdnyakovói műveltségre vonatkozó fontosabb irodalom a fentieken ki vili: ZBRUJEVA, 1947. 199-212 1.; POPOVA, 1965. 154-167 1.; Ua., 1965a. 132-137 1.5 Ua., 1966. 42-48 1.; Ua., 1967. 239-246 1.; Ua., 1969. 167-172 1.; Ua., 1971a. 102-104 1.; Ua., 1971b. 6667 l.j NIKITDí, 1963. 204-226 l.j CVETKOVA, 1969. 284-292 1. • 03,/ Az abasevói műveltségre vonatkozó fontosabb irodalom: SM0LIN,1927.