FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
- 29 nyésztés és fémművesség különleges szerepet biztosított a férfiaknak a társadalmon belül. A régebben átjárókkal összekötött házak elkülönülése minden bizonnyal az egyes patriarchális családok elkülönülését jelzi. A régi tradíciók leginkább a turbinóiaknál konzerválódtak. A temetők tanúsága szerint a bronzkor végére az általunk vizsgált területen jelentős volt az egyes családok anyagi helyzete közti különbség s megkezdődött a fegyveres férfiak csoportjának elkülönülése. Mindezen társa1 A 1 dalmi változások betetőzését a vaskorban látjuk. A Volga és a Káma mentén élő népek bronzkori fejlődéséről felvázolt kép jóval gazdagabb, mint amit az Urál keleti oldalán élő finnugorokról el tudunk mondani. A rendelkezésre álló kisszámú leletanyag alig alkal142. mas általánosításokra. Az Ob-vidék bronzkorát Csernyeoov , az Urálon143» túl erdős vidékeinek bronzkorát pedig Kipariszova foglalta össze. Az i.e.II.évezredben mindkét területen az edónydiszités alapformái a korábbiak maradnak, csupán eltűnik az ujkőkorban annyira jellemző hullámvonalas diszités, helyébe a gödröcskés diszités jelenik meg uj elemként. Az edények alakja is változiks egyre több a lapos és egyenes alju. Az Obvidék fémművességének fejlettségét az i.e.II.évezredben már említettük* , 144. innen terjedtek el az u.n. "szejma-turbinói" tipusu bronzeszközök. Noha Nyugat-Szibéria bronzkorának etnikai kérdései éppen az imént ©miitett nehézségek miatt még jobbára tisztázatlanok, egyre inkább megérik az a feltevés, mely szerint az andronovói műveltség nyugati tömbjének a ligetes sztyeppe zónájára eső északi csoportját ugorok alkották*" 4 9 később pedig az andronovói műveltségből kialakult korai szarmaták /szau145 romaták/ ligetes sztyeppei csoportjai lehettek az ugorok. Ez az elmélet mai koforratlan állapotában még igen sok bizonyítékot igényel. Csernyeoov és Mosinszkaja már régebben megállapították, hogy az andronovói hatás igen jelentős Nyugat-Szibéria legészakibb vidékein 147. is. Az andronovói műveltség északi részéről előkerült emlékanyag a jelentős hasonlóság mellett is sok vonásában különbözik is a délebbi andronovói emlékektől. 14ö # Csernyeoov szerint a vaskorban /uszty-poluji kultura/ az obi ugorok elődei ezekről a területekről vándoroltak északabbra. 14 9* Amennyiben ez az elmélet helytálló - véleményünk szerint a további kutatások ezt fogják igazolni ugy az ugorok a bronzkorban nemcsak hogy fejlett fémművességgel rendelkeztek, hanem gazdasági életük alapját az állattenyésztés alkotta a földművelés jelentős szerepe mellett. 19 0*
