FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
- 25 végére a gerendavázas műveltség lakossága kénytelen elhagyni a Szvijága völgyét, a Káraa balparti vidékeit, majd a mai Észak-Baskiria területét is. 11 9" Ekkorra tehát az egész Közép-Volgavidéket el kellett hagyniok, a helyi finnugorok - a pozdnyakovóiak és a kazányiak - mindenütt erősebbeknek bizonyultak náluk. Hatásuk azonban óriási volt északi szomszédaikra, elsősorban azok gazdaságára. Ezen kivül nagy hatást gyakoroltak a pozdnyakovói ós a kazányi műveltség etnikai arculatára ós lakosságuk anyagi kultúrájára is. Kétségtelen, hogy a volgai finnugorokra az összes többi déli felvándorló közül ők gyakorolták a legnagyobb és legmaradan120 dóbb hatást. * Délebbre költözésüket valószínűleg gazdasági okok le előmozdítottáki az irtásos földmüvelés nem elégítette ki a megnövekedett lakosság szükségleteit, igy egyre többen vándoroltak délebbre a legelte121 • tő állattartásra alkalmasabb területekre *,az északon maradtakat pedig könnyen legyőzhették a kazányiak. A gerendavázas kultura népeinek menekülését ezekről a vidékekről a nagyszámú i.e.XII.századi kinoslelet bi... 122. zonyitja. Fentebb már említettük, hogy az i.e.II.évezred közepén a voloszovói műveltség helyén, ennek késői változataiból, három önálló műveltség alakul ki /pozdnyakovói, csirkovó-szejmai ós kazányi/, melyek.főként fejlődésük kezdeti szakaszán, igen sok rokon vonást mutatnak^Ez a jelenség kétséget kizáróan bizonyltja, hogy az emiitett három műveltség létrehozói nem idevándorolt idegen népek voltak, hanem a voloszovói műveltség keretei közt élő finnugorok utódai, akik ekkor léptek a fejlett bronzkorba. A röviden jellemzett pozdnyakovói és csirkovó-szejmai műveltség a voloszovói kultura nyugati, illetve középső változatának alapján alakult ki, mig a keleti voloszovói emlékek további fejlődése a kazányi műveltséget hozta létre. Mig az előbbi két műveltség kutatottsága meglehetősen hiányos, sőt a csirkovó-szejmai esetében úgyszólván a kezdet kezdetén tart, addig a kazányi.műveltség tárgyi emlókanyaga meglehetősen jól kutatott, elsősorban N.F.Kalinyin és A.H.Halikov munkájának eredményeképpen. E műveltség korai melékeit ugyanazon a területen találjuk,mint a 123 legkeletibb késővoloszovóiakat. A régi hagyományok folytatásáról tanúskodnak átjárókkal összekötött lakóházaik, kőeszközeik, gödröoskés és fésűs-fogas pecsétlővel diszitett, murvával, homokkal soványitott edényeik, valamint temetkezési szokásaik is. /A sirokat vagy a legközelebbi
