FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
- 23 telével kapcsolatban bizonyítottnak látszik, hogy ősiráni nyelvet beszéltek, kultúrájúkban ugyanis igen közel állnak a szkiták elődeinek tartott gerendavázas műveltség népeihez, valamint a fatjánovólakhoz ós a balánovóiakhoz is. Származásuk még vitatott, a jónéhány elmélet közül az látszik a legvalószínűbbnek, mely szerint a Dnyeper, vagy a Don vidékéről vándoroltak északra, a Közép-Volga vidékére, kulturájuk kialakításában a helyi lakosság is komoly szerepet játszott. 11 0* Itt, mintegy három évszázados küzdelmet vívtak a földjüket védő helyi lakossággal/ezt szemléltetik az abasevói tömegsírok is/ 11 1*, s ebben a haroban végül is ők maradtak alul: elűzték, vagy asszimilálták őket. Hatásuk azonban észrevehető nyomokat hagyott a pozdnyakovói és a balánovói műveltségben./Valószínűleg az ő hatásukra terjedt el a pozdnyakovóiaknál a kurgántemetkezés szokása« 1 1^*/ A közép-Volga vidékén az i.e. XVI-XV.században a kazányi és a pozdnyakovói törzsek szomszédságában délről feltűnik a fejlett fémmüvesség113» gel és gazdasággal rendelkező gerendavázas műveltség lakossága. * Rövid idő alatt megszállják a Káma balparti vidékeit, a mai Baskiriát, az Oka és Szura középső folyásának völgyet, /ö.kép/ Itt későbben jelennek meg, mint az abasevóiak, s nagy részük van abban, hogy ez utóbbiak kénytelenek voltak elhagyni a Volga jobbparti területeit. Gazdasági életük alapja az állattenyésztés és az irtásos földmüvelés volt. Halottaik fölé kurgánokat emeltek, a zsugorított temetkezéseik északi tájolásúak. A korai szakaszban általában egy sirt tartalmaznak a kurgánok, a későbbiben többet. 1 1^" A temetkezések fölé gyakran boronaházakat építenek s erre hordják a földhalmokat. Településeiken nagy, négyszögalapu házakat tártak fel a régészek. Edényeiket gazdag geometrikus ornamentikával díszítették. 11 3* Bronzeszközeik készítéséhez dél-uráli nyersanyagot használ116 tak. * Ezek szinte teljesen kiszorították a kőeszközöket, A lakosság nyelve minden bizonnyal iráni volt, csakúgy, mint keleti szomszédaiké, a hozzájuk kultúrájúkban, gazdaságukban és etnikailag is igen közeli androvóiaké• A gerendavázas műveltség népei a későbbiekben két olyan nép - a szkiták és a szarmaták - etnogenezisében vettek részt, akik iráni nyelvűek voltak. 11 7* Az első periódus végén, az i.e.XIV-XII.században a Szura és a Moksa I I Q völgyéből lassanként kiszorították őket & pozdnyakovóiak. A* i.e. XII.sz.-ban az innen keletre eső vidékeken is délebbre tolja szállásterületük határait a helyi lakosság, a kazányi kultura hordozói. A század