FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
nyilcsúcsok mellett azonban ebben a korban főként a mandula-alakuak jellemzőek. A feltárt települések nagy részén házak Is kerültek'elő. Ezek négyszögalapu, kis alapterületű /általában 8x6 m./, földbemályitett gerendaházak voltak. Két-három Ilyen házat osatornaszerü, fedett átjáxók74* kai kötöttek össze, ezzel mintegy egységes nagy házzá egyesitve őket. A kerámia,a házakkal ellentétben, nem sokban különbözik a későneolitikus levsinől edényektől /sem formában, sem díszítésben, melyre jellemző a "lépegető-fésüs" ornamentika/, gyakrabban kerülnek azonban elő az Urál keleti oldaláról származó edénytöredékek, melyek anyagába zsirkövet és ~ csillámot kevertek. A korai időszakban /garinól, illetve olhovkai kor/ a kámai kultura északi /permi/ és déli /oszai/ csoportjának anyagi kultúrájában nem túlságosan jelentősek az eltérések, bár az oszai területen 75. még nem találtak a turbináihoz hasonló temetőket. A turbinái műveltség korai szakaszának kétségtelenül legérdekesebb kérdése a fémművesség. A tipológiai és a metallográfiai vizsgálatok fényében ma már kétségtelen, hogy a turbinái temetőben talált fémtárgyak 76 nem helyi készítmények, hanem az Urál keleti oldaláról kerültek Ide. 9 Készítésük helyét az urálontúll bronzkor ma még igen hézagos kutatottsága miatt nem tudjuk megnyugtató módon lokalizálni. E fémtárgyakon lévő díszítések alapján azonban /"létra-disz", háromszögek, rombuszok, stb./, mely megtalálható az Urálontúl eg yes vidékeinék hasonló korú edényein is, az igen jelentős fémmüvességi központ helyét, ahol ezek a tárgyak is készültek, az Urál és az Ob között, kb. a mai, oseljábinszki közigazgatá77. el terület északnyugati részére tehetjük* 9 Minden bizonnyal ezekkel a fémtárgyakkal együtt kerültek a fentebb említett urálontuli edények is a kámai kultura területére. A turbinái temetővel kétségtelenül rokon a Volga és az Oka egybefolyásának vidékén feltárt szejmai temető. A turbináival megegyező tipusu fémeszközei szintén az urálontúlról származnak, s a temető kora is meg78 egyezik az előbbivel /i.e.XV.sz. - XIV.ez.közepe/. 9 Mindeddig azonban még nem sikerült a szejmai temetőt a turbináihoz hasonlóan kapcsolatba hozni a környező telepekkel. A leletanyag rokonsága alapján O.M.Báder igazolva látja a két temető hordozóinak etnikai egységét, s az u.n* "turbinó-szejmai etnokulturális egység"-ről beszél. 79 9 Bár a kérdés még koránt sinos eldöntve, kétségtelennek tűnik, hogy a meglehetősen távoli két terület lakossága egymással szoros kapcsolatot tartott fenn, aminek alapja valószínűleg etnikai egységükben, vagy rokonságukban keresendő.
