FODOR ISTVÁN: VÁZLATOK A FINNUGOR ŐSTÖRTÉNET RÉGÉSZETÉBŐL / Régészeti Füzetek II/15. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973)
I. A finnugorok legkorábbi története
- 12 II.évezred határán jelennek meg* Ezek, természetesen még nem helyi készítmények, hanem a délebbre éld népektől került ide csere utján. Mint a fémvizsgálatok kiderítették, ezek mind az Észak-Kaukázusbél származnak, mely az i.e.III»évezredben és as i*e*II*évezred elején Kelet-Európa legnagyobb fémmUvességl központja volt* Az északabbra lakó sztyeppei népek innen szerezték be fémtárgyaikat, s az ő közvetítésükkel jutottak el a Volga és az Urál vidékeinek lakosságához* A kaukázusi fémeszközök északi 59 elterjedésében nyilván fontos szerepez játszott a Volga vizi utja* Csupán a Felső-Volga vidékén élő fatjánovóiak használtak helyi nyers60 anyagot, az ott található kis réztartalmu komokkövet. Az észak-kaukázusi fémmüvességi központ kisugárzási területe azonban az i.e.II.évezred közepén erősen leszükült. Ekkor kezdődött a déluráli rézlelőhelyek nagyarányú kiaknázása, s az itt kialakult urálkazahsztáni fémmüvességi központ termékei elárasztják Kelet-Európát,amiben óriási szerepet játszanak a keletről nyugat felé áramló állattenyésztő és földművelő népekj a Volga-menti gerendavázas kultura hordozói akik nyugatra, a Dnyeper felé szőritják a katakombás kultura népeit, valamint a nyugat-szibériai andronovóiak, akik nyugati és északi irányba nyomulnak; mind kizárólag ennek a fémmüvességi központnak a nyersanyagát és termékeit használják s terjesztik el óriási területen. Az uráli fém nyugatra terjedése másik fő fonalának kiinduló pontja az Ob ós az Urál hegység közötti területen volt,innen vezetett a Káma völgyébe a turbinói műveltség népeihez, majd innen a Volgához, az Oka torkolatvidékére, ahol a szejmai temetőből előkerült fémtárgyak szintén urálontúli származásúak. A fómvizsgálatok eredményeképpen bebizonyosodott, hogy az i.e.II.évezred közepétől az i.e.IX-VIII.sz.-ig -tehát a vaskor kezdetéig - Kelet-Európa nagy részében az uráli éa a kazahsztáni fémmüvességi központok domináló hatása érvényesült, ezek pedig a fejlett középázsiai fémmüvességi központokkal álltak szoros kapcsolatban. Természetesen a Volga ós a Káma vidékének kisebb jelentőségű rézlelőhelyeit is felhasználta e területek lakossága»^ 1* A volga-kámai neolitikus kultura területén a rézkorban és a korai bronzkorban /az i*e*III-II.évezred fordulójától az i*e*II.évezred köze62 J pá ig/ két nagy régészeti műveltség kialakulását figyelhetjük meg, melyek gyökerei a volga-kámai neolitikumba nyúlnak visszaia Káma vidékén a turbinói, a Közép-Volga vidékén pedig az egyre nyugatabbra terjeszkedő voloszovői műveltség alakul ki* Lakosságuk már ismeri a fémet, annak
