NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

a szokásostól eltér, ez okot ad arra, hogy a kivétel okát kutassuk. Sopronban például a városfal mellé épült patriciusházak miatt, a ferencesek kolostorának egy belső telken biztosítottak helyet, igy is a kapuval szemben, az egyik piactéren áll. Helyzete nyilvánvalóvá teszi, hogy nem csak a város, hanem a külvárosok lakói, valamint a városba jövő idegenek elé tárta ki kapuit. Budán, a két koldulórendi kolostor közül a ferenceseké valóban a város egyik kapuja mellé épült. A domonkosoké ellenben a kapuktól és a piacterektől távol. Helyzete a mai topográfia szerint előnytelen, nem felel meg az ismert céloknak. Az utóbbi évek régészeti kutatásai a város ÉK-i felében, - nevezetesen Zolnay Lászlónak a Táncsics utca 9. -ben,® nekem pedig a Táncsics utca 1 és a Hess András tér 2.SZ. telkeken végzett ásatásaink - nagyobb topográfiai átrendeződést sejtetnek. A Táncsics utca 9. számú telken részben feltárt kaputorony szerves része az első városfalnak, mely ezen a szakaszon a városhoz csatolt egy sziklahorpadást. A sziklahorpadásban, azaz eredetileg a hegy lejtőjén épült és feltárt házmaradványok látszólag egy, a hegyre vezető útvonal mentén helyezkednek el, melynek végén, már a hegy legmagasabb pontján épült fel az első kolostorépület. A kibontakozó topográfiai kép a kolostor telepítésének ésszerűbb, alkalmasabb helyzetét mutatja. A kolostornak és a városfalnak szoros kapcsolata miatt a kutatás a városfalra vonatkozóan is értékes adatokkal szolgált. A városfal mellé épült kolostornak kötelessége volt a területére eso városfal karbantartásáról gondoskodni.

7 Kötelesek voltak továbbá a kolostor területén keresztül utat biztosítani a katonaságnak. A városfal megközelítése egyes esetben a kolostor nyugalmának megőrzése miatt földalatti járatokon keresztül történt. Ilyen volt pl. a rothenburgi domonkos apácák kolostorában és ilyen találtunk a budai domonkos férfikolostorban is. A kolostor kelet felé nyiló kapuja mellett kazamatát tártunk fel, melyet a város felől a kolostor épületei és pincéi alatt húzódó mélypincéken keresztül lehetett megközelíteni. A koldulórendi kolostorok fenntartói a városok vagyonos polgárai voltak. A baseli dominikánus templom pillérein azoknak a családoknak a címerei láthatók, akik az építkezéshez adományaikkal hozzájárultak.^ Más helyeken a donátorok a boltozati záróköveken, vagy az ablaküvegeken örökítették meg magukat. A budai kolostorból csak sírkövek maradtak, de feltételezzük, hogy az itt eltemetett személyek is adományokkal váltották meg sírhelyeiket. A régészeti kutatások eredményességét növeli az egy területet kutató régészek munkájának összehangolása. A budai domonkosoknál megfigyelt építkezési periódusokat Lócsy Erzsébet Buda-polgárváros területén végzett kutatásaival egyeztettük és megállapítottuk, hogy a kolostor végleges alaprajzi elrendezését abban a korszakban nyerte el, amikor a polgárváros területén is nagyarányú városrendezés történt.^ A régészeti kutatások egyik legfontosabb mozzanata a műszaki munka. Annak érdekében, hogy az egyes objektumok kutatása nagyobb összefüggésben is értékelhető legyen, ásatásainkat sohasem helyi rendszerben mérjük, hanem az országos térképészeti pontokhoz viszonyítva ugy vízszintes, mint függőleges értelemben. Az ásatás kivitelezését és az alkalmazott módszert nagymértékben befolyásolja a terep jellege. A városok belterületén, a folyamatos település eredménye a magas feltöltés. A budai domonkosok kolostorának telkén leszámítva bizonyos bronzkori települési nyomokat - 800 év folyamatos települései és pusztulásai a sziklatalaj felett 2-5 m-ig terjedő épülettörmelékes feltöltést eredményeztek. Egy helyen a középkori épület pincéje alatt 8 m mélységig terjedő mélypince is jelentkezett. Négy középkori periódust figyeltünk meg. Településtörténeti szempontból valamennyi érdekes, még az újkori építkezések is. A régész speciális érdeklődésétől és képzettségétől függetlenül köteles az ásatásával előkerült valamennyi korszak anyagával foglalkozni és azt dokumentálni. Több periódus és egymásrarétegződés esetében fokozottabban szükség van a szintezésre. Nagy terület különböző pontjain felvett rétegrajzok csak akkor vethetők össze, ha a rétegek szintezését elvégeztük. A középkornál fiatalabb periódusok megfigyelése utján kaphatunk választ a középkori épület pusztulásának idejére és körülményeire, a kontinuitás kérdésére is. A koldulórendek építészetét a szakirodalom jobbára csak művészettörténeti szempontból tárgyalja. Elsősorban a templomokat dolgozták fel. A kolostor lakóépületeinek feltárása a régész számára változatos feladatot jelent. A kolos torn égy szög regulárisán meghatározott helyiségein kivül a betegházak, a vendégházak, gazdasági épületek, iskolaépületek, műhelyek, konyha feltárása és meghatározása már a polgári építészet témakörével érintkezik. Nem érdektelenek a padlószintek alatti létesítmények sem: csatornahálózat, vízvezeték, vagy fűtőberendezés. Ezek a technikai berendezések a régészeti kutatás 68