NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Általában a falu központjában, kiemelkedő helyen álló falusi templomok stíluskorszakokra jellemző alaprajzainak és kiképzésének különböző változatait - mint emiitettem - elsősorban az OMF munkálataiból ismerhettük meg. A lakosság lélekszámának változásával kapcsolatos különböző átépítések, bővítések is tanulmányozhatók. Sok helyen ismerjük a templom körüli temetőt körülvevő fal különböző megoldásait (Csepely, 2

6 Ecsér, 2

7 Ács

2

8 stb.) vagy az egyszerű körárkot (Tiszaörvény)

2

9 A későközépkori templomkörüli temetők sírjai, a XIV. századtól gazdagabbakká válnak, de elsősorban viselettel összefüggő leletanyaguak (párta, pártaövstb., Mohács-Cselepatak, Nyársapát, TurkeveMóric, Tiszaörvény stb.). Pénzek itt is vannak a sírokban, de ritkábban. A különböző koporsós sirok viszont gyakoribbak. XXX Az Árpád-kori falvakból általában egy helyiségből álló, lépcsős lejáratú földbeásott házakat ismerünk (kettéosztott földház került elő Kardoskuton). Ágasfás, szelemenes nyeregtetejük volt. Minden ház hátsó sarkában kemence volt, amelyet agyagból, ill. kőből építettek, vagy a ház falába vájták be. A házak berendezésére a földbe vert karók, ill. a padlóba mélyedő gödrök utalnak. Egyetlen helyen került elő eddig földpadka (Répcevis

3

9). Nagyobb méretű, félig földbeásott, téglafalu rangosabb ház maradványa cölöpszerkezetü toldással - kivételnek számit (Kardoskut

3

1). - Egyelőre, kevés régészeti adatunk van az Árpád-kori irott forrásokból ismert faházakra (Fonyód

3

2) és semmit sem tudunk a bizonyára meglevő egyéb felszíni építményekről. Ilyen más jellegű építményekre lehet következtetni a Csongrád-felgyői ásatások eddigi rövid beszámolóiból. Árpád-kori falvaink eddig ismert jellegzetes építményei a földházaktól független földbevájt, szabadon levő nagy sütő-, szárító-, füstölő kemencék.

3

3 Ezeken kivül, különböző gazdasági jellegű építmények (istálló, vermek, kutak) is előkerültek már, de van olyan is, amelynek rendeltetése még ismeretlen (bashalmi szabad tüzhelyes nagyméretű földbeásott épület). A földbeásott építmények között műhelyek is voltak. Pl. szövőház (Tiszalök-Rázom

3

4), edényégető (Hács-Béndekpuszta

3^), vasolvasztó kohók (pl. Ny-Magyarország

3

6) sz ines fém-olvasztó (Esztergom-Kovácsi, 3

7 Visegrád-Várkert

3

8). Ezeken kivül tudományos értékű rekonstrukció készült pl. az Árpád-kori gabonafeldolgozás építményeiről és eszközeiről.

3

9 Egyes leletek a babonás szokásanyagra utalnak (eltemetett kakas, kitűzött lókoponyák).

4

9 A későközépkori alföldi falvainkra általában a föld felszínére épített 2-3 osztású lakóházak jellemzőek. A házak többnyire ágas, szerkezetű sár-, vagy tapasztott sövényfaluak voltak, ill. pl. a Dunántulon kőből is épültek. A falakat belülről agyaggal tapasztották, a rangosabb ház kőfalát bevakolták. Boronaházaknak egyelőre nem bukkantunk nyomára. Az egymáshoz csatlakozó helyiségek közül a konyha hátsó sarkában a padlószinten levő szabad tűzhelyről nyilt a - már valószínűleg lepadlásolt - szoba fűtésére szolgáló kályhás kemence szája. Ugyanide torkollott a konyha falához kivül épített sütőkemence is. Utóbbit később a háztól külön építették meg. A konyhához a másik oldalon csatlakozó helyiség esetleg lakóhelyül is szolgáló kamraféle, vagy istálló lehetett; utóbbi kifelé nyiló ajtóval. Az alföldi házak szelemenes nyeregtetejét valószínűleg náddal, gazzal fedték. Az ujabb ásatásokon a Dunántulon (Sarvaly) a fentiektől elütő szerkezetű későközépkori házakat is feltártak. A házak környezetében - néha bennük is - gyakran megfigyeltek gabonásvermeket. Néhány különálló, gazdasági épületet is ismerünk már (pl. Csepely). Mindkét korszakba tartozó település ásatásokon a tárgyi emlékanyagnak - főként edényeknek - viszonylag nagy tömege kerül elő, amely a későközépkorban egyre változatosabbá válik, a vas szerszám, eszközanyaggal és háztartási eszközökkel együtt. Ezek feldolgozásából főként a fazekas, kovács, csontmegmunkáló stb. munkamódszerekről és készítményekről való ismereteink gyarapodtak. 27