NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Tisztázandó feladat: a királyi palota helye, alaprajza, a királyi bazilika és prépostság István-kori alaprajza, a vár erődrendszerének ténye, nyomvonala és anyaga, a feltételezett külső települési láncolat utolsó hiányzó láncszeme, s a szolgáltató népességek esetleges foglalkozás különbsége. III. Alba Regia intézményei és dimenziói Alba Regia történeti periódusa igen bonyolult. Mintegy 20 egyházi intézményével, az e korban megépített, majd részben később lebontott várfalával, házaival, utcahálózatával és 4 külvárosával igen összetett kutatási feladatot jelent. A területi dimenziók megmaradtak, a lélekszám erősen bővül. Az egyházi intézmények birtokgazdaságai majdnem az egész ország területére kiterjednek, fellép gazdaságilag (sóelosztó hely, országos vásár, pénzverési hely stb.) államjogilag (koronázás, országgyűlés, országos bíráskodás, királyi temetkezés stb.), valamint kulturálisan olyan bonyolultan összetett képlet, amelyet régészetileg nehéz megfogni, viszont régészetileg várható csak többlet-információ biztosítása a középkori város és államtörténet kutatásához. Néhány ujabb jelenség, amelyet sikerült megfognunk: A királyi bazilika románkori néhány funkcinális egysége, a királyi bazilika melletti románkori két főúri sirkápolna, a IV.Béla építette Péter katedrális dimenziói, ezzel összefüggésben hozható épületáldozat, kétosztatu ház, XIII. századi téglakut, románkori vízelvezető rendszer két típusa, a középkori várfal teljes északi zárófalának nyomvonala, a Szent Márton templom, a szigeti johanniták és a budai külvárosi Szent Miklós prépostság temetői, végül pedig a város történetéhez közvetve csatlakozó és a fehérvári johanniták tulajdonát képező battyáni hid XII. századi vámoló kőépülete, az ugyanarra a XIV. században épült és Fehérvár déli elővárának minősülő Csikvár, a város határához csatlakozó Noé temploma, Föveny és Urhida telephelyei, valamint a középkori vár halászati és hadászati szempontból alapvetően fontos fehérvárcsurgói és pátkai hatalmas vizeizáró gátja. Tisztázandó feladatok: 16 elpusztult templom és kolostor pontos helye és alaprajza, a királyi bazilika ekkori épitéstörténete; a királyi palota és prépostság alaprajza, a belvároson belüli esetleges etnikai-topográfiai különbségek; a városfal keleti és nyugati pontosabb nyomvonala; a külvárosok pontosabb dimenziói és erődrendszerei. IV.Istolni Beográd periódusából csupán az 1601-ben részben átépített ill. korszerűsített várfal nyomvonalát sikerült néhány helyen meghatározni. Tisztázandó feladatok: mintegy 10 török templom és 4 fürdő helyének valamint épitéstörténetének a meghatározása. Összefoglalva: Sokkal több a feladat mint az eddig végzett munka. A hiányzó adatokat a középkori Magyarország közepén - in medio regni - fekvő királyi város differenciáltabb történeti rekonstruálására elsősorban a régészettől várja a többi szakterület, tehát a széles körű igény megvan. A helyi szervek elvi és gyakorlati segítsége pillanatnyilag biztosított. Munkánkat folyamatosan végezzük. Reméljük, hogy 25 év múlva már helybéli utódom fog beszámolni, mit végeztünk el a kijelölt feladatokból. 97