NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
a Váradi Regestrumban (1205-1235) mint "villa" szerepel. A legelső plébániatemplom a XII. század második harmadában épült, s mint emiitettük, az apátság közelében feküdt, s igy azt mondhatjuk, hogy a pásztói ciszterci monostor a középkor egész folyamán a település központjában élte életét. A monostor feltárására a barokk kolostorépület helyreállítása kapcsán került sor, s az ásatás - a templom alaprajzát illetően - meglepetéseket okozott. Az ásatás megkezdése előtt összegyűjtött történeti források már jelezték, hogy a cisztercieket megelőzően más szerzetesrenddel is számolnunk kell Pásztón. A cisztercieket 1190-ben telepitette ide IEL Béla Pilisről. Van azonban néhány ezt megelőző okleveles adatunk is a pásztói monostorról. II. Béla 1138-as, a dömösi prépostság javait gyarapító oklevele irja, hogy a prépostság Ubad (Abád) nevü halastava közös a pásztói apátsággal. Ezen kivül van még egy korai, sokat vitatott adatunk is. Egy Cerbanos nevü szerzetes 1131-1150 körül Pásztón, az apátság könyvtárában görög egyházatyák - Maximosz és Joannész Damaszkénosz - görög nyelvű philozófiáját latinra fordította. Müvét Dávid pannonhalmi apátnak ajánlotta. Cerbanos Pannonhalmán és Pásztón is vendégként tartózkodott. Ebből az adatból többen - igy elsősorban Morávcsik Gyula - arra következtettek, hogy Pásztón görög monostor volt a cisztercieket megelőzően. Az ásatás eredményei nem igazolták azt a feltevést, hogy itt görög monostor lett vdlna, legalábbis azon a helyen, ahol a feltárást végeztük. A munka során háromhajós, érdekes szentélyzáródású, mintegy 40 méter hosszú templom alapfalai bontakoztak ki, melynek foszentélye egyenesen záródik, két mellékszentélye félköríves záródású. A régészeti leletanyag, a falazási technika, s néhány bordatöredék e templom építését a XII. század elejére keltezi. A templom dőli oldalához U alakban csatlakozott a monostor: a kerengő csak egy folyosóból állott a déli oldalon, majd egy káptalantermet, refektóriumot, konyhát és gazdasági épületeket tártunk fel. A templomnak és a monostornak ez az alaprajzi formája részletes vizsgálatot érdemel. Körültekintő kutatások után ugy találtuk, hogy e szentély elrendeződéshez hasonlót a Rajna vidéken találunk, ahol a speyeri dóm körében a XI. század közepén alakult ki ez a forma, sokkal nagyobb méretekben, mint a pásztói, s e templomok jórészt keresztházasak. A pásztói templom alaprajza leginkább a Limburg an der Hardt-i bencés apátsági templomhoz hasonlítható, s ez esetben az ottani korai monostor U alakú formája is összevethető a pásztói monostorral. Egyenlőre tisztázatlan kérdés, hogyan jutott el ez az alaprajzi forma a Rajna vidékről Magyarországra. A kutatás eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy a pásztói első monostor, mely a XII. század elején épült, bencés apátság volt. 1190-ben átvették a ciszterciek, és jódarabig megtartották ezt a számukra is megfelelő alaprajzi formát, s csak később építették át. A régészeti anyag, a csekélyszámu faragott kő tanúsága szerint ez az átépítés a XIII. század hatvanas éveiben történt. Figyelemre méltó, hogy István ifjabb király 1265-ben az apátság kegyúri jogát átruházza a Rátót nembeli Istvánra, a király lovászmesterére. Az átépítés a kegyúr megváltozásával is kapcsolatba hozható. Ekkor a templomot kelet felé jelentősen nagyobbitják, a főszentélyt sokszögzáródásuvá, a mellékszentélyeket egyeneszáródásuvá alakítják, és a monostor épületeihez is hozzátoldanak. Gazdaságtörténeti érdekesség, hogy a feltárás során a nyugati oldalon levő gazdasági épületekben 12 zsák égett gabonát találtunk, XIII. század eleji cserepekkel keltezve. Pontosan megfigyelhető volt, hogy a gabona az itt álló gazdasági épület (magtár) padlásán volt elhelyezve. A metszetben alul égett gerendákat, rajtuk agyagtapasztást találtunk, és e Fölött volt a kb. 20 cm vastag égett gabonaréteg. Az épület leégése után - mely a* tatárjárással hozható kapcsolatba - a gabonaréteget habarccsal leöntötték, és újjáépítve tovább használták az épületet. A Magyarországon legnagyobb e korabeli gabonalelet feldolgozása még nem történt meg, a Mezőgazdasági Muzeum munkatársai foglalkoznak vele. A magok meghatározása, mennyiségi felmérésük sok adatot fog szolgáltatni a magas színvonalon álló középkori ciszterci gazdálkodáshoz. A monostor alapfalait konzerválva, a kiszedett falakat növényekkel helyettesítve, romkert kialakítása folyik, melynek terveit Harsányiné Vladár Ágnes készítette. 71
