NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

g Major J., A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közi. 18 (1966) 48-69. 7 Kézműves műhelyek régészeti meghatározása, termékeik azonosítása lehet csak a következő lépés a középkori kézművesség részletesebb fejlődési képének megismeréséhez. Q A távolsági kereskedelem megvilágítására jól felhasználhatóak a különböző luxuscikkek (üveg, kerámia, drágább fegyverek) valamint a külföldi érmek. Még nem maradandó áruféleségek esetében is kaphatunk erre adatokat, mint pl. az ólom áruplombák esetében, melyeket a szovjet és a romániai régészet már felhasznált ennek bizonyítására. B.A. Rybakov, SzA 6 (1940). így pl. ólom áruplombákat találtak Rjazan városának kikötőjében. A.L. Mongajt, Staraja Rjazan. (Moszkva 1955). 32, 160. 9 „ Elsosorban az NDK-ban hasznosították ezt a kutatási módszert. A leletanyag gondos felgyüjtésével számos esetben sikerült nemcsak a település kezdeti idejének, de topográfiai elhelyezkedésének meghatározása is (pl. a kerámia-leletek korszakonkénti feltérképezése). A módszer sikeres alkalmazásának előfeltétele, hogy nagyszámú megfigyelési pont pozitív vagy negativ adataival rendelkezzünk. Előnye, hogy nemcsak ásatási adatokat, de építkezések, csatornázások stb. során begyűjtött leletanyagot is kiértékelhetünk. ^Az egyes templomok vizsgálata önálló kutatási feladat, saját problémakörrel. Egyes eredményeivel ez ismét a városkutatáshoz kapcsolódik. Sajnos a városkutatás nagyon sok esetben csak a templomokra korlátozódik (kiemelkedő építészeti értékük, a műemléki helyreállításból adódó kutatási szükségszerűség miatt). *"P1. fémolvasztó műhelyek, kovácsok, fazekasok, tímárok. - Rjazanban a város területén belül két kézműves központ volt. Az északi földvárban a XII-XIII. században kovácsok, ötvösök, fémművesek, csontfaragók, borostyánfeldolgozók, fazekasok laktak, elkülönülve a más lakosságtól. A.L.Mongajt, Staraja Rjazan. (Moszkva 1955) 29, 31. A lengyelországi ásatások szerint pl. a korai Gdansk-ban különböző foglalkozású lakósok élnek azonos városnegyedben a X-XI. században; később ezek elkülönülnek egymástól. W.Hensel, Anfänge der Städte bei den Ost-und Westslawen. Bautzen 1967. 92. A romániai kutatás Suceavában nagyszámú kerámiaégető kemencét és kovácsmühelyt tárt fel a város szélén a XIV. századból. Korábban, a várost megelőző IX-XIII. századi település területén a kézműveseknek nem volt külön lakóhelye. M . D . Ma te i, Zur Ausdehnung der Stadt Suceava. Dacia 5 (1961) 522-525. U.ő.: Contributii arheologice la istoria orasului Suceava. 1963. 174. 2 Nagyobbarányu tereprendez és-planiroz ás előzhette meg pl. Budán a polgárváros kiépítése során az ujabb nagyarányú építkezést a XIV. század derekán. Eredményeként a XIII. századi házak nagyrészét lebontották, csak a nagyértékü emeletes épületeket, házrészeket hagyták meg, vagy használták fel. A szint 65-100 cm-el emelkedett. Lócsy E., BpR 22 (sajtó alatt), valamint előadása az ülésszakon. Székesfehérvárott a királyi bazilikától D-re kőporból és kis kövekből készült planirozási réteget és szintet figyeltek meg, mely a helyenként egyenetlen korábbi járószintet egyenlíti ki; evvel fedték le a temetőt is, ekkor épült az I.sz. kokeritésfal. Korát ásatója 1000 körüli időre teszi. Kralovánszky A., Alba Regia 8-9 (1968) 255-261. 3 A korábbi telekhatárok megváltoztatása a XII. század elején kimutatható Gdanskban. Hens el, i.m. 91. Beépítési határok, telekhatárok megváltoztak a XIII. század elején Hannoverben. H. Plath, Die Anfänge der Stadt Hannover. Hannoversche Geschichtsblatter Bd. 15, 184-194. Geschichtsblatter Bd. 15, 184-194. L. még a következő jegyzetet. 4 „ „ Dél-Európát kivéve majdnem minden európai városban megelőzi a koépitészetet a faépitészet. Ennek formáját, módját (fonott falu, paticsos, gerendavázas) csak ásatás utján ismerhetjük meg. Magyarországon kimutattak ilyet már Miskolcon és Sopronban (Komáromy J. 1955; Tóth s. 1968). Miskolc esetében ezek az első házak a mezővárost megelőző falu nyomai, fölöttük később piactér létesült. Komáromy J., Adatok Miskolc korai településtörténetéhez. Miskolc 1960.