NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)
A városi feudális építészet vizsgálata. A polgárság mellett általában minden városban megtalálható kisebb számban a nemesség és a papság lakóhelye is. Ez tulajdonosának eltérő gazdasági-, társadalmi- és kulturális életformája következtében rendszerint formájában és beosztásában is elkülönül a polgárházaktól, különösen akkor, ha már kezdettől fogva ilyen más jogállású személy tulajdona volt. Az építészettörténeti vizsgálat mellett elsősorban az ásatás derítheti fel az ilyen városi telek beépítésének fejlődését és az átlagos polgári telekbeépitéstől eltérő jellegét. - Természetesen a kétfajta építészet nem minden esetben különül el élesen. Ennek oka, hogy sok esetben a feudális főúr, vagy a vidéki kolostor már álló városi házat vásárol meg (vagy örököl) városi szálláshely céljára; ha az nagyobb értékű, nem alakittatja át teljesen. - A régészeti kutatás szempontjából fontos tudnunk, hogy általában az ilyen feudális lakóépületek, hacsak lehet, már elhelyezkedésükkel is (pl. templomok közelében, patrícius polgárok lakónegyedében, vagy városfal mellett) kifejezik lakóik eltérő társadalmi helyzetét. Elkülönítésük, meghatározásuk a régészeti leletanyag helyes értékelése miatt is fontos, ellenkező esetben ugyanis akaratlanul is helytelen képet kapunk az egykori életről. Jelentős eredményeket hozhat a régészet a városi kommunális létesítmények felderítésében (utcaburkolat, csatorna, vízvezeték, közkút, piactér, árucsarnok). Ezek fejlettsége, készítésük kora a városi életmód meghonosodásának, gazdagságának is fokmérője. A város védelmi építészetének (városfalak, kapuk, városárok) vizsgálata. A városi védelem szervezetében a legnagyobb arányú munkát és anyagi megterhelést mindig a városfalak kiépítése jelentette. A kutatás módszerei között a levéltári (számadások, oklevelek, régi városi felmérések) történeti és építészettörténeti feldolgozás mellett a régészeti kutatás elmaradhatatlan. 1 7 A nyert adatok többféle irányban is nélkülözhetetlenek: egyrészt a város területének lehatárolásához, belváros és külvárosok viszonyához, a városalaprajz 1 8 vizsgálatához (városkapuk, fő utak) adnak támpontokat, másrészt a védelmi építkezések időpontja betekintést nyújt a város életének döntő korszakaira (a kialakult város belterületének első lehatárolása, később a városfalak modernizálása a haditechnika fejlődésével, a belterület kiterjesztése a külvárosok szervesebb bekapcsolásával. További kérdésként kapcsolódik ide a városi fegyverzet kérdése, mely sok esetben uj kézmüvesiparágak kifejlődésével jár (ijjgyártők stb. után a városi tűzmesterek, puskamüvesek, egyes városokban ágyuöntőmühely). A felsorolt kérdések csak a leggyakoribb feladatok. Egy-egy konkrét város esetében számos más (részben helytörténeti) kérdés régészeti vizsgálata merülhet még fel. A legfontosabb konkrét kérdések számbavétele (s a magyarországi várostörténet eddigi eredményei után adódó további kutatási feladatok lebontása), a megválaszolásukhoz vezető módszerek kiválasztása a magyar történettudomány és régészet közös feladata lehet. 1 9 Jegyzetek 1Hazai viszonylatban úttörő kezdeményezést jelentettek Garády Sándor ásatásai a főváros területén a narmincas években. BpR 13-15 (1943-1950) 2 Az ásatásokkal az egyházi és világi központokat (székesegyházak, fejedelmi paloták és várak), valamint a városok korai topográfiáját, kiterjedését (erődítések) igyekeztek elsősorban tisztázni. Nagyarányú felületi feltárásokkal vizsgálták a lakónegyedek beosztását, jellegét, kronológiáját. 3 A kutatás itt módszertanilag nagyon helyesen összekapcsolta ezzel a város mellett álló vár feltárását. 4 Sezimovo Usti külvárosának rendszeres ásatása; 1965-től Pozsony belvárosának ásatása. Ezeket megelőzően, még a háború után folyt a kutatás a prágai várhegyen, ez azonban elsősorban a királyi rezidencia (palota, templom) megismerését tűzte ki céljául és a városban rendszeres kutatás nem indult. 5 A háború után az újjáépítés anyagi nehézségei az építkezéseknek lassúbb tempót, s igy a megelőző régészeti ásatásnak több időt adtak. Bár a régészeti kapacitás a mainál kisebb volt, a felhasználható erőket egy-egy célra jobban koncentrálták. Ma már az építkezési terminusok sem biztosithatnak ásatásra elegendő időt, s ráadásul egyre fogy a városmagokban a még megkutatható felület. 55
