NAGY EMESE (szerk.): KÖZÉPKORI RÉGÉSZETI TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK 1970. december 8—10. / Régészeti Füzetek II/14. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1971)

Ebből a helyzetből következik, hogy a régi magyar várakról és városokról nagy mennyiségű, művészi kvalitás és hitelesség szempontjából hasonló értékű veduta keletkezett. Első pillantásra áttekinthetetlen tömegükből a fontos darabok kiválasztását csakis az ismertetett módszer teheti lehetővé. Lássunk most egy konkrét példát. A néhány évvel ezelőtt megjelent budapesti képkorpusban közöltem a Kiscelli Muzeum egy rézmetszetét, amely az ostromlott vár északi végét ábrázolja nyugat felől. A lap, amelyen a staffáz sala kok egy csoportjának előképét Justus van der Nypoortnak az 1686-ban megjelent Birckenstein-féle geometriai tankönyv egyik illusztrációjában sikerült meghatároznom, felosztásomban egy önálló tipus élére került. Leirása könyvemben a következőképpen fejeződik be: "Tüzetesebb vizsgálat meggyőz arról, hogy a kép jobb szélén egy vagy több rész hiányzik. Erre mutat az is, hogy az ebbe a csoportba tartozó többi ostromkép mind az egész várat ábrázolja."

9 Nem sokkal később egy londoni műgyűjtő, Alfred Bellaire keresett fel levelével, amelyből kiderült, hogy a feltételezett lap valóban létezik s fényképet is kaptam róla. A tipológiai csoportosítás alapján levont következtetés tehát beigazolódott. A Budapesten fennmaradt rész valóban csonka, az egész kompozíciónak csakegy harmada.A középső részen alul található a szignatúra: "Nypoort del: - Lercht et Hoffmann fee: et exeud: Viennae." Fent két angyal alaprajzot tart a rajta elhelyezett a-t betűjelek magyarázatával. A katalógusomban leirt cim is csonka, mivel a szószalagon, amelynek egyik végét kettős keresztet tartó angyal, a másikat pedig félholddal jellemzett sárkány fogja, a következő teljes cim olvasható: "Vorstellung der Haubt-Vestung, und Ungarisch-Königl: Residentz-Stadt Ofen, samt /deren Belagerung durch (föléirva!) die Rom: Kayserl: und andrer hohen Alyrten Waffen auch welcher Gestalt selbige den 2. Septembris Anno 1686. mit stürmender Hand/eingenomen worden nebenst ausführt: Bericht: was cabey merkwürdigs vorgelauffen." A nagyméretű ábrázolás nyolchasábos történeti leírást tartalmazó röplapon jelent meg, amelynek cime: "Aussfürliche Relation, welcher/gestalt die Vestung Ofen mit stur -/'mender Hand erobert worden", végét pedig a következő chronostichon alkotja: "DeVs VLterlores" Vngarlae progressVs In Essegg DIVIno SVo rore beneDICat." A bal és jobb alsó sarokban még két kisebb kép látszik, amelyek a menekülő törökök üldözését a Dunán, illetve a budai pasa elfogatását ábrázolják, de stílusuk alapján következtetve más kéz munkái.

1

9 Ha most magát Nypoort rézmetszetét akarjuk röviden jellemezni, akkor meg kell állapitanunk, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint Magyarországon is megfordult németalföldi művész a kompozícióban a visszafoglalás monumentális és művészileg egyik legkiemelkedőbb ábrázolását alkotta meg. Ez a körülmény magyarázza másolatainak létrejöttét. De sajnos a lap nem tekinthető közvetlen hitelességű forrásnak, mivel Nypoort a vár ábrázolását Michael Wening bajor udvari rézmetsző Nikolaus Ludwig Hallart hadmérnök rajzát sokszorosító rézmetszetéről vette és csak a mozgalmas előteret betöltő staffázsalakokkal egészítette ki önálló kompozícióvá.

1

1 A típushoz tartozó változatokat katalógusomban részletesen felsoroltam, az ott közölt adatok ismétlése most felesleges lenne. Annyival azonban ki kell egészítenünk a korábban elmondottakat, hogy a másolatok két csoportra oszlanak. Kettő hívebben ragaszkodik az előképhez, rajtuk a bal alsó sarokban megmaradt a tiszti csoport a térképlapon elhelyezett égtáj jelző kereszt körül. 2 A három másik viszont szabadabban bánik forrásával, ezeken az előtér staffázsfigurái egyszerűsítve jelennek meg.

1

3 Az átdolgozások közül kettőre azonban most mégis ki kell térnünk, Frans Geffels, a Bécsben is dolgozott mantovai udvari festő és építész Buda visszafoglalását ábrázoló nagyméretű olajfestményének reprodukciója még soha sem jelent meg.

1

4 Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a bécsi Várostörténeti Muzeum szívességéből képünk párdarabjának, Bécs 1683-as ostromképének reprodukciójával együtt tudjuk közölni.

1

5 Geffels képénél sokkal pontosabban adja vissza Nypoort kompozícióját Matthaus Eck fadombormüve, amelyet korábban, plasztikai alkotásokra nem terjedő katalógusomban nem közöltem. Még az eredeti kompozíció feliratát is megtaláljuk rajta, igaz, hogy tévesen szeptember 3-át tünteti fel az ostrom befejezésének dátumaként.

1

6 Eck budai és grazi tartózkodásáról maradtak fenn adatok. A Klosterneuburg-i kolostor muzeumában két rokon témájú domborműve található az egyik eszéki ütközet és az 1684-ben Buda felmentésére érkező török sereg feletti győzelem ábrázolásával.

1

7 A három dombormű, amelyek hasonló témájuk és méretük alapján következtetve eredetileg esetleg összetartozhattak, értékes művészi emlékei a magyarországi török harcoknak. A magyar vedutaanyag rendszerezésére és feldolgozására javasolt módszerünk segítséget nyújt a bőséges anyag szelektálásához és igy megkönnyíti a helytörténész munkáját. Igaz, hogy bemutatott példánk 15