KOCZTUR ÉVA: SOMOGYMEGYE RÉGÉSZETI LELETKATASZTERE / Régészeti Füzetek II/13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)
KUTATÁSTÖRTÉNET
A választmányi gyűlésen Melhárd Gyula lett a Társulat jegyzője, aki odaadó munkával igen sok érdemet szerzett a Társulatban. Régészetünk egy lelkes szakembert kapott személyében. Ásatásra kevés pénz volt, a birtokosok költségén végzett feltárást, pl. Marcaliban és néhány balatonmenti községben. 188o. november 1-én tartották az első közgyűlésüket. Ezen Lipp Vilmos számolt be a somogy megyei régiségekről. /SRTTÉ 1879-81./ Ugyanekkor Lipp Vilmost a Társulat tiszteletbeli tagjává választották. Az egyesület a Vármegyeházán kapott muzeumi helyiséget; jelenleg is ott végzi tevékenységét. Az 1881-es választáson Kacslcovics Sándor birtokos lett az elnök. Igen sokszor találkozunk ő és családtagja nevével az adományozók sorában. 1882-ben már 145 tagja volt az egyesületnek, 11 alapitótaggal. 19o9~ben az egyesület megszűnt, de egy évtized múlva /1918/ "Somogymegyei Muzeum Egyesület" néven újjáalakult. Célja: nagyobb közművelődési könyvtár létesitése a somogyi népművészet és somogyi származású művészek alkotásainak gyűjtése. 1886-tól a Kaposvári Állami Főgimnázium is megkezdte a régiségek gyűjtését. 1895-ig» MNM. Éremtár vezetőjének való kinevezéséig Göhl Ödön volt ennek fő szervezője. A gimnázium gyűjteménye jóval tekintélyesebb volt, mint a muzeumé. Sajnos szétszóródott és az anyag jórésze elveszett. 1887-ben egy, a sümegi várban előkerült sarkantyú adott gondolatot Darnay Kálmánnak muzeum megalapítására. Saját költségén rendezte be a Sümegi Muzeumot, ahol bemutatta a gyermekkora óta gyűjtött zalai és somogyi történeti és néprajzi emlékeket. Évtizedekig nagy buzgalommal növelte a muzeum anyagát. 1908-ban felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek, azzal a feltétellel, hogy mig él, Sümegen tartják. Halála után a Közgyűjtemények Főfelügyelősége határozott a gyűjtemény sorsáról. Az első világháború után az anyag nagy része Készt-