KOCZTUR ÉVA: SOMOGYMEGYE RÉGÉSZETI LELETKATASZTERE / Régészeti Füzetek II/13. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1964)

KUTATÁSTÖRTÉNET

- 96 Márton L., A magyarhoni fibulák osztályozása.H II. AÉ 1913»147-148. és 198.old, Gallus S. jelentése 1943-ból. MNM.A.79.Sz.I. M.Kábay Éva., A szalacskai koravaskori tumulusok. FA XII./I960/ 44—58.old. - A földvár

t É»D irányú, kétszeres sánc-árok rendszer veszi körül. D-en hármas terraszt képeztek ki. D-ről a Mecsek, É-ról a Kapós mocsarai védték. A hegy lábánál sorakoznak a halmok. Az É-i feljáró baloldalán három sorban mintegy 3o db., a másik oldalon I0-I5 db,, a feljárótól távolabb pedig 5 db. nagyobb halom emelkedik. Átlag 16-18 m. magasak, és a hallstattól az iu.II.sz-ig terjédő időszakból valók. Sági K. nem látja bizonyítottnak az őskori és császárkori tumulusok kontinuitását. Paulovics azonban a várhegy leletanyagában véli felismerni a folytonosságot. Rómer F. 1876-os ásatásának anyagát MNM.188/1876; I89/I876; 306/I876 leltári szám alatt találhatjuk meg. Klein Antal jelentése 1876-ból.MNM.A.21o.

N.III. Rómer F., Kiadatlan római feliratok.

AK XI/1877/» 38.old. Arch. Epigr.Mitt. II./I878./ 79.old. Gárdonyi., A m.o.-i halmok kérdéséhez.AÉ 1914. 39.old, - Kelta pénzverő és öntőmühely

. 1906-ban a fennsik kecskési dűlőre níző oldalán, Javós Gyula telkén szőlőforgatás közben találták. Ezután éveken át gyűjtötte innen a leleteket Darnay. /Leletei a keszthelyi Darnay leltárkönyvben./ Jelentősebb leletei a következők: Venu

s br.szobra, fején hatágú diádémával. M.: 14,6 cm. Iustinianus solidusának barbár utánzatával együtt 189o-ben találták. /Lsz.Dy.3412./ AÉ I890. 448.old, Paulovics I,, AÉ 1933. 114.old.