NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 49 7 256. moktól független eredetű Egy kisebb ásatásról Dornyay Bélátó l értesülünk, aki a somogymegyei Sávoly mellett a Várszigeten talált cölöpöket a sáncárokban és ezt az egykori keszthelyi vár hasonló leleteivel veti össze 42 2. 1942-ben 42 4 ismét Roska Márto n ásatásáról értesülünk, a Berettyó menti Zsáka mellett. Az úgynevezett Vár területén a tiszai kulturából és a bronzkor I— III. fokozatából származó leleteket talált, de különben magát a várat a XV-XVI. századból származtatja, amelynek különösen a török időkben volt jelentősége 42 2. Sőregi Jáno s ebben az évben fejezte be a panyolai ásatását, amely 1932 óta már a 11-ik volt. A Tisza-mentén ép palánkot talált, a részletekre jó rajzokat, rekonstrukciókat és fényképeket közöl, mégis ma sem lehetünk egészen tisztában ennek az épitménynek a rendeltetésével, mert Sőreg i elmulasz totta azt a tájba belehelyezni. Nem ismerjük az egész feltételezett várnak a kiterjedését, mindössze a Tiszára támaszkodó oldal egy részét. A kronológia is bizonytalan, csak az a valószinü, hogy a középkorból, annak is a fiatalabb szakaszából származik. Az ásatások leirásai is sajnos valósággal belevesznek az egészen más témájú néprajzi megfigyelésekbe. Mindössze egyizben olvashatunk részletes tudósítást., de az is még 1933-ból származik. Ezért ennek a palánknak a rendeltetését és korát egy későbbi ásatás lesz elhivatva tisztázni 42 2. Uj színezetet adnak a dunántuli földvárkutatásnak Török Gyul a baranyamegyei megfigyelései. E szerint a vucedol-zóki kultura fő lelőhelyei a természet által már jól védve, egy-egy kiugró hegy-nyakon helyezkednek el. Árkot, vagy sáncot ugyan még nem talált, igaz viszont, hogy ásatása a belső terület lakásaira szorítkozott 4 2^. Erősen emlékeztet ez a körülmény László Ferenc erősdkörnyéki ásatásaira. A pomázj. Kőhegyen Gallus Sándo r és Sashegyi Sándo r is folytatták az ásatást és ujabb lakóépületeket tártak fel 42 2. Ebben az évben jelent meg Roska Márton tól Erdély őskorának repertóriuma. A nagy-számu adat között szép számmal találjuk az erődítéseket is, összesen 470-et. Természetesen itt sem tehetett szó terepbejárásokról, de a kiindulásra ezzel itt is meg van teremtve az alap. Mivel Erdélyben igen sok dák erődítménnyel kell számolni, Rosk a nem tárgyalja külön az őskori földvárakat, hanem óvatosan "őskori és dák" erődített telepekről bes / SZEGED "R *
