NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 22 Ebből az évből még két eseményt kell feljegyeznünk. Téglás Gábor , a dévai főgimnázium igazgatója első jelét adja annak, hogy már hosszabb ide- • je foglalkozik az erdélyi várakkal, elsősorban a dák eredetüekkel és meg156 határozza azok jellegét . Dunántulon pedig Wosinsky Mó r is folytatja 157 kutatásait Lengyelen 158 1886 ismét a délmagyarországi sáncok körüli vitákban bővelkedik. Dudás Gyu la könyve nyitja meg a sort, melyben földvárakkal és a hosszanti sáncokkal foglalkozik. Lényeges ujat nem mond, konkrét adatok és ásatás nélkül foglalkozik velük, véleménye ugyanaz, mint az előző év159 ben . Meglehetősen erős könyvkritika jelenik meg erről F, L. -tői s főleg azt veti Dudás szemére, hogy személyesen nem járta be a sáncokat, csak irodalom és hallomás alapján ir róluk"''^. Augusztus 24-én az Orvosok és Természetvizsgálók Temesvár-Buziáson tartottak gyűlést, ahol Pontelly Istvá n tartott előadást a "római sáncok"-ról s ezek római eredete mellett foglalt állást, szerkezetileg azonban kettősnek, barbár és rómainak tartja**^. Egy másik előadás is elhangzott két hónappal később az alsóbácskai sáncokról, az Orsz. Rég, és Embertani Társulat ülésén, F röhlich Róber t ókortörténeti egyetemi magántanár részéről, Részletes ismertetést ad a sáncokról, amit nagyobbára személyes terepbejárásokra alapit*^. Ezzel az előadással kapcsolatban. Dudá s Gyula éles hangú cikket irt pár hónap múlva. Kifogásolja, hogy Fröhlich nem fogadja el a római eredetet, jóllehet ebben már mindenki 163 megegyezett, különben is a sáncot csak egy helyen tekintette meg Ebben az évben olvashatjuk Wosinsky Mó r első publikációját a lengyeli ásatásairól, melyeket 1882-ben kezdett meg. Igen alapos, minden részletre kiterjedő leirását adja a földvárnak, térképekkel, keresztmetszetekkel illusztrálva. Ásatásai elsőnek tekinthetők Magyarországon, amikor rendszeresen végigkutattak egy őskori földvárat minden szempontból. A település jellegét, a sáncok szerkezetét és a temető felkutatását kell kiemelni, mint főeredményeket. A sáncot több helyen is átvágta és kiderült, hogy a teraszok tulajdonképpen árkok betemetődéséből keletkeztek. Nagy fontásságot tulajdonit a leleteknek, melyek a sáncárkokból előkerültek, mert ezek adják meg a sánc kronológiáját, de éppen ezeknek nem közli a képét, Természetesen mai értelemben vett rétegrajzot sem
