NOVÁKI GYULA: A MAGYARORSZÁGI FÖLDVÁRKUTATÁS TÖRTENETE / Régészeti Füzetek II/12. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1963)
A Magyarországi földvárkutatás története
- 18 hogy mindent alárendeltek. Megjegyzi: "nemzeti büszkeségünk még napjainkban is jóhiszeműen hun-avar maradványoknak szereti tekinteni" a sán1,15 cokat. Közelükben rendszerint temetkezési halmok vannak . Jtt látjuk az első megnyilatkozását annak az egyre inkább elterjedő, ped^g nem egészen helytálló véleménynek, hogy a földvárak általában koravaskoriak és mellettük sirhalmok találhatók. Elénk sánckutatást találunk a Délmagyarországi Régészeti Társulat részéről. Miletz Jáno s Torontálm egy ével foglalkozván emliti röviden a hosszanti sáncokat is. Egyúttal tervbe vette Arad, Csanád, Krassó, Szörény, Temes és Torontálm egyék történelmi és régészeti emlékeinek öszszeirását is, s máris kéri a lakosság segitségét az adat gyűjtésében, kü116 lön kiemelve a sáncokat és földvárakat . A Társulat március 28- i ülé117 sén előadást is tartott a Török-Szákós környéki várnyomökról . Szentkláray Jen ő >smét a borjasi földvárról is részletesen és a tószegi Lapos>í us halomhoz hásonlitja . Uj kutató is csatlakozott hozzáj,uk 3 Péch József mérnök, aki ezidőtájt még Temesváron lakott és ennek az országrésznek a folyószabályozásait vezette. Munkája közben bukkant rá a zsadányi sáncvárra s erről mindjárt hosszasan is értekezett a helyi társulat értesítőjében. Messzemenő nyelvészeti teóriákkal próbálja meg äz avar eredetet bizonyitani, de a végén szerényeit/megjegyzi, lehet, íiogy tévedett, ő elsősorban a figyelmet kivánta felhivnTerre a nagy sáncv.árra. Röviden emliti még a közeli "római sánc"-ot ié** . Rómer Flóris a tatárjárás előtti falazott váriakról irt. Altalános • 1 • - • • • ' - x vélemény, irja, hogy a tatárjárás előtt csak földvárak voltak, ezt most megcáfolja. Emliti Anonym ust és még sok más egykori irót, akik határo120 zottan falakról beszéknek . Hasonló eredményre jutott Czobor Bél a, ezidőben a Nemzeti Muzeum régiségosztályának segédőre, is. Ó elsősorban a középkori várakról ir, de a korai időket tárgyaló részben a minket érdeklő földvárakkal is foglalkozik. A középkor legrégibb várait nagyobbára földből hányt sáncok, sövények, hasábkeritések és fatornyok jelentették, kronológiai határvonalat azonban nem lehet a föld - fa és kőépitmények ... , . .121 köze húzni 126 1878-ban Horváth Anta l ismét a pécsi Jakabhegy földváráról ir, de ezúttal már részletesebben leirja a sáncokat és függetlennek mondja az
