PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bodrogkereszturi kultura temetői
- 83 már csak akkor kezdte ásni, amikor a szódadombi munkák nem vezetlek sikerhez. A sir adatait, úgyszintén a mellékleteit nem ismerjük. A Szódadombról a miskolci muzeumban találunk a bodrogkereszturi kulhirába tartozó leleteket, amelyek megerősíteni látszanak Tompa megállapításait Meg kell jegyezni, hogy ezekkel együtt a tiszapolgári kultura formakörébe vágó edényeket is ajándékoztak a muzeumnak. Sajnos a temetőre vonatkozólag semmi adattal sem rendelkezünk. 48. Tiszaszöllős-Nagyaszópart. Irodalom: A. Rómer. F., Resultats generaux du mouvement archeologique en Hongrie. Compte Rendue. . . Congres International d'Anthropologie el d'Archeologie Prehistoriques. II. / Bp. 1878/ 178-179, - Tari zky E.. A tiszavidéki hun főldpiramisok ismertetése. /19o6/ 12-13. - MilojFió. V.. Ei» Goldfund der Kupferzeit au« Ungarn. Germania 31 /1953/ 7-11. - Patay. P.. Uber die Fundumstande de« Goldfundes von Tiszaszöllős. Germania 37 /1957/ 84-89. B. A magyar történeti ötvösmü-kiállM-s lajstroma 1884. /Bp./ 12. - Patay P.. A tiszaszöllősi kincs. Jászkunság 1955/4 38-41. - Uő. Rézkori aranyleletek. Arch. Ért. 85 /1958/ 38 sk. Gyűjtemény: Antikenkabinet. Wien. Leltsz.: VII.B.189-195. Tiszaszöllősön. a Nagyaszóparton. 1839 augusztus 13.-áa egy aranyban páratlanul gazdag sir látott napvilágot. A leletek egy része elkallódott, egy másik része 1841-ben a bécsi udvari kincstárba jutott. A leletről ugyan a szakirodalom később megmegemlékezetí. sőt az egyik tárgya az 1884 évben megrendezett budapesti ötvösmükiállitáson is szerepelt, anélkül azonban, hogy iga.zi jelentőségére felfigyeltek volna, mindaddig. amig nemrégébe* Milojclc nem ismertette a fennmaradt darabjait. Ezek: egy óriási arany korongos csüngő, két arany kartekercs és hat arany gyöngy. Eredetileg a lelet jóval több tárgyból állt és a szemtanuk adatszolgáltatásait megörökítő Tariczky szerint sirból származott. Rézkori volta tipológiai okok alapján nem kétséges. Megállapítható, hogy a sirban nagyobb «silex» és egy fém késszerü tárgy i* volt Utóbbiról azt emiitik, hogy «tőrje. . . jó állapotban volt". Lehetségesnek véljük, hogy e két tárgy a bodrogkereszturi kultura férfi-sirjaiban előforduló kő-, iü. rézkés volt A sirban lelt edényekből Tariczky birtokába, majd a Tiszafüredi Muzeumba is jutott. A Kiss Pál Muzeumban, Tiszafüreden, jelenleg is több rézkori edény van. Az 52.5.1, 52.6,1, 52.7.1 lelt.sz.- uak lelőhelye Tiszaszöllős-Legelőrét 1874 óta varnak a Mu zeum birtokában. Ezek ugyan a korai rézkori tiszapolgári kultura formakörébe tartozóknak látszanak, de a Muzeum birtokába» vannak a bodrogkereszturi kulturáb* tartozó
