PATAY PÁL: A BODROGKERESZTÚRI KULTÚRA TEMETŐI / Régészeti Füzetek II/10. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)
A bodrogkereszturi kultura temetői
- 7 alább 48 sirról van tudomásunk. Az útépítés is sokat elpusztíthatott. Az is lehetséges, hogy néhány sir még mindég a földben rejtőzik. Állítólag még a második világháborút megelőzően, amidőn a területet gyümölcsössel telepítették be és emiatt 3 á tri golir ózták, szintén ráakadtak volna 2 csontvázra. Maga a lelőhely a Bodrog közelében fekszik. A temető a hegyaljai hegyek lábánál elterülő lapos, terraszszerü terület legkeletibb, a környezetnél egy gondolattal magasabb sarkán volt. E terr«sz Üt véget ér és aránylag meredeken szakad a lába «lati folyó Bodrogra, amely a rézkorban is bjzonnyára a mai medrében folyt e helyen, minthogy itt változtatják a hegyek az addigi É-D-i folyását Ny-K-ivé. A lelőhelyet DK-ről egy kisebb árok határolj« /2, kép/, A rézkori strok a bükki kultura cserepeit tartalmazó rétegbe voltak beásva. Az ásatást megelőzően, 1919-ben olya« sírt is találtak, amelyikben a koponya mellett vasoxid festékkel teli kis bögre volt. /Lásd M,N,M. Előjegyzési napló 1919 évi 59. tétel alatti bejegyzés jegyzetét,/ Utóbbi temetkezési rilus a késő neoliihikumra utal. Ezen kívül a temető területén késő bronzkori településnyomok és császárkori barbár gödrök is voltak megfigyelhetők. Végül az arany leleten kivül még 1 4 bronz, és 2 obszidián raktárlelet 1$ jött elő az ásatáii megelőzően, ill. az alatt. Sajnos a temetőt - bármennyire is óriási jelentőségű volt a* ö maga idejében - sajnálatos módon rendszeresen sohasem Ismertették. Bella Lajos csak az első két ásatás eredményeit foglalta össze, anélkül, hogy részletes leírást adott vol5 na. Hillebrand, bár több Ízben foglalkozott a temető jelentőségével, csak a térképét közölte, amelyről a csontvázak fekvése, tájolása, a mellékletek száma és nagyjából g azok elhelyezése olvasható le. Ennek algpján Banner le is irta a leolvasható je7 lenségeket. Leírásában azonban a sírokat ujraszámozta, Az ő számozása azonban eltér a Bella által megadottól, legalább is az első ásatás során feltárt 8 sir esetében. /Az alábbiakban a Bella féle sirsxámokat római, a Banner féléket arab számJegyekkel jelölöm/ Igen nagy kár, hogy a leletanyag raktározása és leltározása sem történt a mai követelményeknek megfelelően; az anyagot nem tartották sirok szerint külön, így ma már azt megállapítani, hogy melyik simák mely tárgyak voltak a mellékletei, sajnos, az esetek egészen ki* hányadától eltekintve, lehetetlen. Meg kell elégednünk tehát azzal, hogy két, fényképről közelebbről rekonstruálható sir / 27. és 31. sz./. valamint az általam feltártak leírása után a M,N,M,-ban őrzött tárgyakat a leltárt napló sorrendjében darabonként ismertessek. A többi sir leírását annál inkább 8 mellőzhetjük, mivel mindazt, ami róluk a temető térképe alapján megállapítható. 9 Banner már részletese» leirt«, 27. kgttős sl r.^* c^QPllf e Bal oldalon fekvő, zsugorított csontváz. Férfi, Tá: K-Ny, Kezei az are előtt feküdtek. Lábait csípőben közepesen, térdben
