BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

f- 74 vA déli irányban fekvő következő községből. Nagyharsányból, ugyancsak rendelkezünk tudósítással? Ördögárka. A harsányi batárból az ugraiba megy.át, néhol mély nagy partokkal környezett árok, néhol elvész és ismét előtűnik. A további, déli irányban fekvő községek már nem" adnak hirt a sáncvonalról. Egy rövid szakaszra vonatkozólag azonban rendelkezünk más adatokkal. Karácsony János egy XVIII. századi birtok -per kapcsán keletkezett tanuvallomási jegyzőkönyvben foglaltakat idézi / dr. Karácsony János: A Toldyak nagyfalusi kastélya. Biharvárad. A biharvármegye és nagyváradi régészeti és történelmi egylet jelentései. 1913. I.k.33.o./ 1714 szept. 14,-én Vass Mátyás ugrai lakos 70 éves ember vallomása a váradi szolgabíró előtt Rövidpusztáról» «Rövidi határ napkeletrül elmégyen az Ördögárkáig, délről határos a nagyfalusi pusztával, napnyugatról ugraiakkal, északrul püspökivel, rojtiakkal.» "Ha már most - irja tovább 1913-ban Karácsony - a rojti batár középvonalától délre megyünk, a jelzett és romjaiban ma is meglévő Ördögároktól nyugatra egy hatalmas árokkal körülvett erősség romjait találjuk. A következő, de már bizonytalan pontunk Geszt. Erről Rómer ir 1878ban. / Orsz. Szécli. Könyvt. Kézirt, ü;uart. Hung. 1413. Rómer ^ iratai»/ «Gesztnél, mint az odavaló jegyző ur állitá. az Ördög árka vonul el, bár ezt az éj közeledte miatt magam már nem láthattam,» A geszti Ördögárokszakaszról ir Márki Sándor ir, amikor feltételezi, hogy a Zimánd -Simánd közötti ut mellett még látható Ördög-, vagy Trajánárokszakasz azonos azzal a sáncvonallah melyet Rómer 1877-ben lerajzolt. Márki ezt a vonalat a következő pontokon keresztül adja meg: Monostor-Pécska-Arad-ZimándKurtics-Simánd-Székudvar-Sarkad- «tovább ugyanaz lesz, mely a kisjenői uradalom Livada pusztáján látható, honnan tovább Bihar megyében Geszt a Tisza Kálmán parkján keresztül,» / Márki Sándor; A szent-annai avar ring. Arch. Ért, 1883. 112» o./ Megfordítva a Márki által leirt sorrendet, a bizonytalan geszti adat után Kisjenő az a pont a Fehérkőrös partján, amelyre vonatkozólag térkép és leírás is áll rendelkezésünkre, Rómer a következőket irja: «Arad megyében » , . előkerültek a kisjenői uradalmi térképek . , , azokat tanulmányozván, a sok halmot és a berajzolt Ördögárkát csodáljuk.» / Orsz. Széch, Kvt, Kézirt. Ouart.Hung. 1413. Rómer iratai, 55»/ Rómer nem beszél azonban arról, hogy a kisjenői uradalom térképe nem egy. de két sáncvonalat is ábrázol, azt is két elnevezéssel, 1864-ben Peterdy Gábor állította össze a kisjenői uradalom helyrajzi és statisztikai adatait, / Jószágismertetés Ill.füzet, A Kis-Jenői uradalom Arad vármegyében. 1864» Összeállította Peterdy Gábor»/ A munka egyik melléklete egy térkép,melynek cime: Térképe a Főhercegi Kis Jenői uradalomhoz tartozó Livadai és Miskei kerületekben fekvő majorsági és erdőterületeknek. Készítette Zachar János uradalmi mérnök. 1864» Agya községtől keletre a Tőz és a Szartos folyók között észak -kelet é • szaki, irányt tartó, megszakítással közel 7 km hosszú sáncot ábrázol a térkép, mely