BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 78 * reeentől- Sáránd- Hajdubagos között, és nem Hosszupályin át, tovább Hencida-Biharkeresztes-Atyás Méhkerék Tamásda vonalon vezeti, és ebből Bíharkeresztesnél kiágazónak tudja a Cséffa Feketebátor felé feltételezett második Ördögárok irányát. Hogy két párhuzamosan futó sánevonallal van dolgunk Nagyvárad előtt, arra két bizonyítékkal is rendelkezünk. Az egymáshoz közelfekvő községek határain tényleg könnyen össze lehetne húzni biztonsággal meg nem adott pontokat, ha nem lennének elszigetelő községek is. Azokat értem ezalatt, amelyeknél határozottan megállapítható, hogy az Ördögárok mely határrészen ment át, vagy az oly területeket, amelyeken keresztül sánc egyáltalában nincs jelezve, viszont tőlük nyugat és keleti irányban is adataink vannak ezekre a földmüvekre vonatkozólag. Elsősorban Vértes községet kell megneveznem, mint szigetelő községet. Ha ugyanis Pocsaj-Nagyléta irányában feltételezhetünk egy Ördögárok vonalat, az semmi esetre sem lehet azonos a Hosszupályi Hencidai iránnyal, amint azt például Osváth feltételezi, mert Hosszupályi és Nagyléta közel egy magasságban fekszenek és a két község között még ott van, keletről nyugatfelé szemlélve, a vértesi és a monostorpályii határ. Vértes község nem jelentett adatot, Monostorpályi viszont a következőket irta: «Ördögárok mai napig is látszó árok, mely a tatárjárás alkalmával a lakosok részére védelmi helyül szolgált és keresztül megy az egész határon,

3 Ezek szerint az Ördögárok Hosszupályi és Monostorpályi községek között keresendő, az esetben pedig nem lehet azonos a Nagyléta Pocsaj között feltételezhetővel, Ez a bizonyíték egymagában még nem volna elegendő, mert a Hosszupályi-Monostorpályi szakaszon, az Ördög és Csörszárkoknál többször tapasztalt irányváltozások megokolnák annak feltételezését, hogy a Debrecen-Bánk-Hosszupályii irányt Pocsajnak hosszabbítva vezessük tovább, de ezt nem tehetjük mert Hosszupályi község jelentésében azt állítja, hogy az Ördög árok átmegy a konyári határba, már pedig Konyár erősen délnyugatra fekszik Hosszupályitól, Hencida pedig már annyira meghatározza ennek a vonalnak az irányát, hogy az adatok határozott sorozata csak Gesztnél vészit bizonyító erejéből. Utána Kisjenőig nincs is elfogadható adatunk. Rómer ősrégészeti térképein Méhkerék is közbeeső pontként szerepel. A község térképén /Mappa Generalis Terréni Possessionis Méhkerék. 1819... reassumpsit jur, per„„geometra Christianus Reisz, Orsz.Levlt.Eszterházi levlt. XII. 479./ a Tartsa Szalontai határ mellett a Balog Lápossá és a Sasfészek nevü határrésznél egy kékszinnel jelzett vizesárok Ördög.Árka felírással van jelölve. Iránya délnyugat-északkeleti, Méhkeréktől keletre körülbelül 2000 ölre. A debreceni állami levéltárban egy erősen megrongálódott térképlapot találtam, amelyről felirat hiányában csak az ábrázolt terep és tereptárgyak után lehet megállapítani, hogy a Korhány értől az ágyai, mitskei és tamásdi határokon át a Feketekőrösbe tervezett levezető csatorna kitűzési vázlata, melyen N. Zerénd köz-