BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

földrajz-sorrendi zavarokra iem térek ki. Aki a megfelelő térképekre tekint agy is lát­ja. A bánki földvár megemlítése mellett a lényeg ass. hogy most már Hosszupályi meg­említése mellett ismét szerepel Nagvléta község neve. Annak megállapítása után, hogy az 1874 év", helységnévtár tanúsága szerint Hosszupályi községhez tartozott egy Fehértópuszta nevü település, haladjunk egy lépéssel tovább. 1864-ben Pesti Frigyes adatgyűjtés során Hosszupályi község a követ­kezőket jelentette a községi határrészek ismertetése kozbas:i, «Árok. Ördögárka 4 öl széles 400-600 öl hosszú árok. mely átmegy a konyári hátán-», mi okból ásatott nem tudatik. «Konyár község nem jelentett semmit annak dacára,» hogy még ma is isme­rik a községben az Ördögárok nevét. Hencida község azonban.* mely egyenes irány­ban délre fekszik Hosszupályitól, a következőket írja:« «Ördög árka a község határán keresztül vonuló igen nevezetes árok-forma hely;» Hencidától délre, már tul a Berettyón,»annak egy mellékvizétől, az úgy­nevezett Kis-K őrös partjáról már pontos térképi adataink vannak az Ördögárok továb­58 bi vonalára vonatkozólag. A XVIII., század végén az I. katonai felvetel XXV—21. térképlapja a kelet-nyugati folyású Kis-K őrös Hencida vonalába eső déli partjától, u­gyanebben az irányban. Bojt és Váncsod községek között mintegy 10 km., hosszan. Biharkeresztestől nyugatra a lapszéléig Told pusztáig rajzolja a sáncot., Ugyanennek a szakasznak a multszázad végén még meglétéin bár már sokkal szakadozottabb állapot­ban. igazolja az 1: 25000 méretarányú 5167/2 térképlap., A IIíj katonai felvételnek a 59 a XIX. század közepén 1860-ban készült XLIII-53' lapján az Ördögárok a Püspökladány­Biharkeresztesi vasútvonal volt 34. sz. őrházától nyugatra., mintegy 1000 lépésre keresz­tezi a pályatestet, és iránya ezen a térképen félreérthetetlenül követhető a Berekböször­ménytől enyhe északnyugati irányban megtalálható Csente vizet elérő pontjáig. Hogy mindebből ma még mi látható, az nagyon is kétséges. Váncsod és Mezőkeresztes köz­ségek 1864 évi jelentéseikben megemlékeznek az Ördögárokról, de mivel erről a sza­kaszáról pontos térképi adataink vannak, a szöveget ide iktatni feleslegesnek tartom. Fontos azonban Berekböszörmény község ugyanebből az időből szárma­zó közlése azért, mert térképi adatok hiányában a község tájékoztatása nyomán lehet az Ördögárok vonalát tovább rajzolni. Berekböszörmény község határában 1864-ben még volt Ördögárkon kivüli Felső és Alsó dülő. «Ördögároknak neveztetik - jelenti a köz­ség - Berekböszörmény ... . határában azon. némely helyen egy máshol másfél öl ma­gasságú földhányás, mely a határszél északi oldalán kezdődik, és annak nyugat-déli részéig húzódik. «Ambróczy Márton községi jegyző 1864-ben ugy tudja, hogy az Ördög­árok Mármaros megye szélén kezdődik és Biharig a közbeeső megyéken át Békésen keresztül a Tiszáig vezet. A honfoglalást megelőző idők valamely népének birtoka határát jelölte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom