BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Tiszántúli sáncok

- 69 ugyancsak feltételezett Ördögárokvonalat? / Zoltai Lajos: Települések, egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI-XV. századokban. 1925. 13. o,/ Ezeknek a kérdéseknek tisztázása egyben adatokat jelenthet Debrecen város településtörténetéhez is. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kivül az eddigi kutatók leírásait, ábrázolásait, amelyek részleteikben kétségtelenül valamilyen tényen alapulnak, de amelyek jelen ismereteink mellett az eddigi adatok alapján megrajzolt vonalba nem illeszthetők. viszont minden további nélkül el sem vethetők. A tiszántúli területen más témákkal kapcsolatban, mint részletet többen emlitdték meg a terepen itt is ott is - még látható Ördögároknyomokat, de azok ábrázolásának megkísérlésével és leírásával csak Rómer és Réső-Ensel foglalkozott, átlépve a Tiszát, mint a Csörszárkok feltehető vonalait. Tehát mielőtt tovább megyünk nézzük meg ezeket a tiszai átlépőhelyeket, mégpedig azért, mert ahogy lát.ni fogjuk nemcsak Vántsa és Balkányi-Szabó emlit Ördögárok vonalat a Hortobágyon keresztül, rajzolnak térképeiken ugyanilyen értelmű, bár feltételesnek jelzett sáncokat Rómer és Bartalos is. de ilyen adatokról szól a jószemü terepbejáró Zoltai is. A sáncoknak feltételezett tiszai átlépőhelyeit észak-dél irányú sorrendben nézzük meg. Bartalos. amint már tudjuk. Tiszaoszlárnál vezeti át a sánc vonalát a fo50 lyón. és a tiszadobi erősen vitatható sánccal kívánja összekapcsolni, Rómer az Ároktővel szemben lévő Tiszacsege, majd a Hortobágyon keresztül Nagyiván és Zám között Angyalháza-Nádudvar. Püspökladány Kaba-VáncsodBojt vonalon próbálja elgondolását csatlakoztatni a Tiszavasvári-Téglás-Debrecen-Hoszszupályi irányában haladó Ördögárokhoz.* és mégegyszer Bartalos, aki egy feltételezett, de nem bizonyított sáncvonalat Tiszaörvénynél a Tiszán keresztül Nagyiván-Nádudvar. pontosabban a Karcag Nádudvari határnak, az Ágotahalom irányában jelez. Nézzük meg tehát, hogy Rómertől kezdve milyen adatokra támaszkodhatott minden kutató, aki a Szabolcs és Hajdú megye területén lévő Ördögárkot, vagy annak vélt sáncokat a duna-tiszaköziekkel összekapcsolandóknak tartotta. Újra vissza kell térnünk Marsilihez, aki egy, a Tiszán átlépő folytonos vo2 nallal jelöli a Csörsz- Ördö gárok vonalat. Rómer hivatkozik is rá. / Compte Rendu 6465. o.l ami azonban nem magyarázat a hortobágyi elképzelésekkel kapcsolatban, hiszen Marsili világos, szűkített értelemben semmiképpen sem magyarázható nagy ívvel rajzolja a sánc vonalát, mely Debrecentől keletre, Fehértótól nyugatra és a tiszadobi régi nagy Tiszakanyar alatt megy át a Tiszán, Ezek szerint területileg Bartalos jár látszólag a tiszaoszlári átkelési pontjával a valósághoz közelebb, ha a Büdszentmihály és Tiszaoszlár közötti hiányzó vonalat ki lehetne, vagy ki kellene egészíteni. Van-e értelme ezen összekötés erőltetésénél'? Mindenesetre ezt is csak terepbejárásokkal és régészeti módszerrel lehet ir.ár