BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncokra vonatkozó irodalom áttekintése

- 1« Szendrei Lévay Józsefre hivatkoznak, aki viszont monográfiájában a dűlők, rétek, legelők nevei felsorolásánál annyit ir. hogy a sajószentpéteri határban található Cseszárka jelentéktelen árok. Ennyit közöl és nem többet, /Lévay József: Sajószentpéter és helynevei, Uj Magyar Muzeum 1855, 95.0,/ Ezek azok az adatok amelyek újra és újra felbukkannak az irodalomban, Századunk elején még egy kísérlet történt adatgyűjtésre. A «Pesti Hírlapinak 1907-ben volt egy «Ki tud róla?» rovata. Irodalmi, néprajzi, történelmi stb, kérdések merültek fel benne, Ebben a rovatban érdeklődött Téglás Gábor ismét a Csörszárok. Ördögárok és a többi sáncok iránt, Csak a régi. és már ismert adatok ismétlésével találkoztam. Az erdélyi sáncok egyike azonban, melyet Rómer is feltüntetett mint rövid és önálló szakaszt, igazolást nyer ebben a rovatban Sámuel Aladár balavásári ref.lelkész írásában, aki a Marostorda megyei Selye község határában a Sóvárad felé húzódó óriásárok néven ismert földsánc létezését bizonyítja, Körülbelül ennyivel zárhatjuk le azt a képet, amely a Kárpátmedence emberkéz alkotta lineáris földmüveiről a velük foglalkozó irodalom nyomán az első világháborúig kialakult« Lehetetlen, de felesleges is felsorolni valamennyi, a sáncokkal foglalkozó Írást, Leginkább ugyanazoknak az adatoknak ismétlését kapjuk, és amelyek ujat mondanának, azokról rendszerint már az általános vizsgálatnál kiderül, hogy nem az általunk meghatározandó fogalomkörbe tartoznak, A legrégibb koroktól időben felénk egyre szaporodó birtok-község,- megye- stb, határok, vizi létesítmények árkai sőt katonai rendeltetésű földmüvek egymást térben és időben keresztező vonalai oly áttekintési és megbízhatósági zavart okozhatnak, mint Bartalos egy dunántuli térképén. ahol az állítólagos és általa *gyepü»-nek nevezett sáncok légióit szemlélhetjük /Bartalos: id.m. térkép mell,: A Rába-Dunaköz és Balaton vidékének gyepüi./ Az elgő világháború nemcsak szünetet teremtett a hazai sánckutatás területén, de következményeivel megosztotta és leszűkítette az érdeklődők körét, Az Alföldet övező sáncok más hasonlóakkal együtt az első világháború utáni ha tárrendezések során más más országhoz kerültek« A háború után a húszas években Buday Árpád mégegyszer összefog lalja az addig történteket, hangoztatja a magyarországi limeskutatás szükségességét. ismerteti és párhuzamot von a hasonló célú német kutatásokkal, változatlanul fenntartva korábbi véleményét a bácskai és az erdélyi sáncok rómaiságát illetőleg. /Buday Árpád: Limes problémák. Dolgozatok 1925-26. 123-129, és Arch. Ért, 1929. 58, ugyancsak tőle: A magyarlötdi limeskutatások./ Hosszabb szünet után Fodor Ferenc emlékezik meg a Duna-Tisza közi sáncokról, I Búvár 193ü, 38.o, I A régi kutatók adatait ismétli, Ami adatai között újszerű lenne, mint például az. hogy a bronzkor szárazabb szakaszaiban készítették volna öntöző csatornák céljaira a két párhuzamos Csörszárkot. arra vonatkozólag forrást nem ad, Ezt a Fekete Zsigmondi