BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi hosszanti sáncok kutatásának gyakorlati feladatai

- 139 * ha az alföldi hosszanti sáncokkal kapcsolatban olyan szakaszokat vizsgálunk, ahol esetleg ma már érthetetlen egy-egy vonalszakadás. De más jelenségek megfigyelésére is jók ezek a vizes területek. Milleker irja: «1881-ben Kis Zsámon a római sánc mentében a munkások kb. 12 kg. jól patináit bronz eszközre bukkantak, melyek külön e célra odahordott homokba voltak elásva» Rajzai Arch. Ért. XIV. köt. XXI. tábl. Leírásuk Hampeltől u.o. 158, 159. 11. A leletanyag egy harmada a Nemzeti Muzeumban van. A lelet összes tárgyainak száma kb. 5o drb.» /Tört. és Rég. Ért. 1882. évf. 172. o. Milleker Bódog: A nagyzsámi. versecvidéki. bronzlelet./ Ezt az elásott leletanyagot annak idején, megóvandó, odahordott száraz homokba rejtették. Ez a vizesebb terület valószínűleg alkalmasabbnak látszott az elrejtők előtt, mint az.ahonnan a homokot kellett hozniuk. Hogy vizes volt a beásás helye, azt nemcsak a homok odahordásból következtethetjük, de az eddigi adataink is arra mutatnak, hogy Versec környékén a Római sánc mélyterületeken halad keresztül. Feltételezhetjük azonban azt is. hogy ha a bronzlelet elrejtésének időpontjában a Római! sáncnak az a szakasza már elkészült volna, a mindenképpen szárazabb sánctöltés a homok odahordását is feleslegessé téve. ezeknek a vagyontárgyaknak elrejtésére bizonyára alkalmasabbnak tünt volna fel . . . A hasonló és számtalan következtetési lehetőség között azonban mindenütt és minden esetben csak az ásó dönthet, amely megállapítja a sánc létezését, kiterjedését, és hitelesiti minden leletanyagnak azzal való összefüggését. Ilyen exponált pontnak tekinthetjük pl. a Csörszárok Mogyoród- Somló hegyi végződését, ahol a sánc feltehető majdnem eredeti állapotában minden átmenet nélkül a dombgerincen megszakad. Bartalos egy Cinkota felé eltérő másik sáncvonalat tételez fel itt, van is ezen a helyen valamilyen garádszerü mesterséges létesítménynek nyoma, de a megszűnésnek, folytatásnak, vagy elágazásnak kérdését ezen a ponton is csak az ásó döntheti el. . A magasabb térszinü, dombvidék jellegű területeken, amelyeken ezek a hosszanti sáncok átfutnak, az időjárás- és csapadékváltakozások következtében a terep arculatán nem állhat be annyi változás, mint a síkvidéken. Az erdők óvása, a szá zados vágásfordulók következtében ezeken a területeken általában jobb fenntartásban maradtak meg ezek a földmüvek, még a haidani vágások nyomán fennmaradt sarjerdők védelmében is. Veszélyt csak a tarvágásokat követő tuskó és gyökérzet kiszedések rejtenek. Ilyen esetekben annyira megromlik a töltés, hogy az időjárás szeszélyeivel szemben a védtelenül maradt sáncszakasz nagymérvű pusztulásnak van kitéve. Réső-Ensel Sándor terepbejárása nyomán tudjuk, hogy a Csörszárok Valkó és Vácszentlászló községek között 5oo és 3oo éves faállományu erdőn keresztül vezetett. Az erdőirtás azon részein, amelyeket végleg szántóföldi müvelés