BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncokra vonatkozó irodalom áttekintése

hanem saját kiadásban jelent meg, A rendelkezésre:, álló adatok szerint ezeket a Mátra és Bükk alján húzódó ároksáncokat csak ő járta végig, A terepbejáráson kívül nagy érdeme Bartalosnak a régebbi és ujabb térképek idevonatkozó adatainak összegyűjtése. Huszonöt év terepbejárásából a Csörszárokra, vagy amint elnevezte a Csörszárkoknak háromszoros vonalára nyolc nyomtatott oldal jutott, rendeltetésükről pedig lakonikus rövidséggel három sorban ir: «Ezen földhányások méretei nagyon jelentékenyek voltak, megfelelnek az avarok halálharcáról szóló német krónikák adatainak,» / Id.m, 113,0./ Egyebekben ugy véli, hogy a sáncok feladata volt a Duna-Tisza közét az északról betörő hadak ellen megvédeni. Szerkezetük is erre vall, mert mély árkuk északnak néz, földhányásuk mellvéde pedig a déli oldalra esik. Talán a legkevesebbet foglalkoztak, mert a legkevesebb látható adat maradt fenn, az alföldi sáncok Hajdú . Bihar és Arad megyék területén tplálható szakaszaival. A Tiszántúl, Szabolcs és hajdumegyei azon részekről, ahonnan ma már térképi adataink vannak a Csörsz, illetőleg ott, azon a tájon Ördögárok néven ismert sáncrészletekről, az első világháborúig csupán emlékeztetők vannak. / Vantsa György: Az Ördög árka. Debreceni Képeskalendárium, 1904. 63--67.0, A debrecen előtti szakaszt említi, Szabolcs Vármegye Monogr, Jósa András: Szabolcs vármegye őstörténete, 39b.o, A tiszadobi földvárral kapcsolatban emlit egy széles árkot, ami azonban inkább vízlevezető csatornának látszik mint Csörsz ároknak, bár Téglás G. és Bartalos annak tartják,/ Nem sokkal több szó esik az irodalomban Biharvármegyéről sem a sáncokkal kapcsolatban. A vármegyék és városok monografia sorozatának Biharvármegye és Nagyvárad monografiaja c. kötet 455 és 456 oldalán ifj. Reiszig Ede dr, foglalja össze a rendelkezésére álló adatokat, itt kivételesen a forrásait is megnevezve. Hogy mennyire kevés a sáncokra vonatkozó adat Bihar megyében, azt abból is láthatjuk, hogy ebben a lehetőleg mindent összefoglaló kompilációs munkában szerző csak Torma Károly, már emiitett munkájára / A limes dácicus felsőrésze/ Karácsony János Békés vármegyét tárgyaló kötetére tud hivatkozni, / dr.Karácsony János Békés vármegye története 1896/ és csak az egyetlen Osvát az, aki Bihar vármegye sáncaival foglalkozik, / Osváth: Bihar megye sárréti járása leírása 1875. 54-55, o.l Mind ez édeskevés adat, és ha ezekhez hozzá tesszük, hogy Rómer Flóris kéziratai között, amelyek »Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból» felírást viselnek / Orsz,Széch,Kö nyvt, kéziratt. 1413 Ouart.Hung./ terepbejárásai során Biharban csupán Gesztnél és Nagyléta határában találkozott az Alföld peremén futó Ördögárokszakaszokkal, ha hajdan meg is épültek azok, már a mult század végéig nagyon kevés látható darabjuk maradt fenn azon a területen. Az emiitett iratok között érdekes Rómernek az 52. lapon tett feljegyzése: «Ördög árka. Ez valamint másutt , , , . három vonalban fut , , . . Biharban is látható vagy láthatalanságig eltűnik , , . Az Ördögárka irányának tudtával valószínűleg megtudandjuk azon földváraknak fekvését is, melyekről nemcsak népünk, hanem