BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az Alföldön kivül eső sáncok

- 134 * ami a kapu elképzelést alátámasztaná. Ilyen hely például az Ördögárok vonalába eső Vaskapu a Tiszántúl Ujfehértó előtt. Bartalos Tiszacsege hatórában a Römer által is feltételezett sáncvonalat a «Vaskapu» irányába vezeti. 1864-ben Tiszacsegén tényleg tudtak egy vaskapu-fokról. Rómer a nagyiétól határból ismertet egy Ördögárok-szakaszt, melyet Bihardiószegen az uradalmi térképen látott, 1864 ben. a beküldött jelentésekből kitünőleg Nagyléta község erről az Ördögárokról, legalább is ezen a néven, nem sokat tudott, de jelentett egy «Kádár árkot" és «Vaskapu hegyet» «hol szoros ut van. két szekér ki nem térhet egymásnak," De Vaskapu van a Csörszárok vonalán a pestmegyei Valkó község határában is, Ugyancsak a pestmegyei Kálló községtől nyugatra jelez Csörszárok kapuhelyet egy XVIII. századi térkép, A «Vaskapu», török nyelven «Temir kapig», a VIII. századból származó orkhoni feliratokon is szerepel. Szük és függőleges sziklákkal határolt hegyi átjáró a mai Szamarkand és Baloh között. / Györffy Gy,: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. 1958. 37 és 2o7. o./ Magyarországi helyrajzi analógia az esztergomi DemirDömör Vaskapu, Ezután a részletekre való kitérés után térjünk vissza az Alföldön kivül eső földmüvekre, amelyeket eddig még nem emiitettem meg. Lehoczky Tivadar Kárpátukrajna hegy és sikvidéke mentén hosszan elnyúló erődítés, föld töltésvonalról számol be, amely valószínűleg egy földvár-sorozat részeiből tevődik össze, csak ugy mint a tolna megyei, vagy a honti feltételezett vonalak, / Arch, Ért. 1888./ Érdekes azonban Luttyák Sándor erdőmérnök ismertetése, aki 1898 nyarán a volt máramarosmegyei Majdanka község és a volt kincstári birtok Ozirnya-Gorgán havasok közötti hátgerincen járva a havasi gerinc élén végigfutó hosszú mély árkokat és azokkal párhuzamosan haladó magas töltéseket vett észre, amelyeket azonosaknak vél az általa Erdélyben látott római limes vonalakkal. /Luttyák Sándor: Római limes a havasokon. Erdészeti Lapok 1912. évf. 349. o./ Az erdélyi hosszanti sáncokat Orbán Balázs nyomán már emiitettem, de ha áttekintünk a Kárpátok hegyláncain ugy azt fogjuk tapasztalni, hogy az általunk vizsgált hosszanti sáncokkal, ha részleteikben mindenütt nem is. de általánosságban azonosaknak tekinthető mesterséges földmüvekkel találkozunk majdnem minden égtáj felé. Ortvay Tivadar Safarikra hivatkozva emliti a Podolia - Galíciai u.n. Trajánsáncot, ahol pedig rómaiak sohasem jártak. / Ortvai T: Dácia és Moesia területein. Arch, Ért. 1875, évf, 266, oJ Római limesvonalak mindenütt voltak, ahol a birodalmat védelmezni kellett a barbárokkal szemben. Ezeknél a sáncvonalaknál mint szerkezeti sajátosság a többszörös árkos földtöltés épp ugy szerepet kapott mint a kőfal, A Limes Germanicus irodalmára éppúgy szükségtelen a kutatók figyelmét felhívni, mint a Limes Britannicuséra. A Vallum Hadrianum. The Roman wall Solway-tól a Tyne torkolatóig