BALÁS VILMOS: AZ ALFÖLDI HOSSZANTI FÖLDSÁNCOK / Régészeti Füzetek II/9. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1961)

Az alföldi sáncok kérdésének megoldásával kapcsolatos adatok és szempontok

- 125 * nyugat felé. Természetesen ez a feltevés a sáncok építésének időpontjára vonatkozik. Az esetleges másirányu felhasználásuk lehetősége későbbi időpontban nincs kizárva, de ahhoz az addigi céllal ellentétes irányú átcsapás és hatalmas kiterjedésüket tekintve azokkal egyenes arányban álló főként politikai átalakulások feltételezése is szükséges. A szóbanforgo hosszanti sáncokkal - mint ahogy azt egyes kutatók vélték - sem a Maros, sem a Duna irányából való védekezés nem látszik lehetségesnek. / Rad. 1952. 1. sz. 3o. o. Jankulov./ Az egész bánáti sáncrendszer feladatának irányát alapjában véve nem a külső leghosszabb, hanem a legbelsőbb «d» vonal látszik meghatározni. A gondolatmenet a következő: A sáncvonalaknak egész kiterjedésükben egymástól aránylag rövid térközben való hosszanfutó párhuzamossága az összetartozást igazolja, különösen az «a

8 és a «b

8 vonalak között. Erősiti ezt a feltevést az a tény is. hogy a párhuzamosság még egyes töréspontoknál is jelentkezik mint a «b» vonalnál a Dézsánfalva és 0mor közötti, melyet az «a

8 vonal pontosan követ, vagy fordítva. Ez a párhuzamosság és aránylag csekély térköz fennáll a *d

8 vonal és a másik három földmű között is. Az a megállapítás, hogy a «d

8 vonal a Marossal és a Tiszával zár be egy terület háromszöget, ennek a sáncvonalnak nyugat felé való elhatároló szerepét semmiesetre sem igazolhatja, csupán a keletit. Ez valamint a többi sáncokkal fennálló párhuzamossági kapcsolat, továbbá azoknak külön-külön is megállapított keleti irányú védekezése az alföldi hosszanti sáncok Maros-Duna közti, bánáti rendszeréhez nemcsak térbeli de valaminő időrendi egymásutánt is mutat. Az építés sorrendjében is három variáns lehetséges: a legbelsőbb tehát a «d

8 sánctól keletfelé kiterjedő, feléje visszavonuló időrendi egymásután, vagy a megépítés egyidejűsége. Ebben az elképzelésben nem szerepelnek a helyi jelentőségű kis sáncok. A megfelelő adatgyűjtés után úgyis külön kell megvizsgálni mind a zsadányi földvárnál végződő «c

8 vonal, mind az alibunári mocsárközbe telepitett «f

8, «i

8 és «h

8 jelzésű keresztirányú rövid sáncok alkalmazásának idejét. A munka tömegét tekintve, a Maros-Duna közötti hosszanti sáncok épitésének egyidejűségét nehéz elképzelni, bár az emiitett töréspontpárhuzamos azonossága ezen a téren is gondolkozásra késztet. A deffenziv jellegű építési sorrend a csekély térköz miatt ugyancsak nem látszik elfogadhatónak. Az «a

8 vonal feladása esetében a «b» vonal kiépítésére ilyen távolságokon már nincs idő. Egy békésebb jellegű, Járdányi Paulovics szavaival élve. bizonyos szempontokból való hátrahelyezése elképzelhetőbb. Ez a terelő jelleg viszont, annak hatása fokozása szempontjából is. az egyidejű megépítés feltételezését kívánja. Végsősoron figyelmünket újból a «d

8 vonal által lezárt területre kell irányitanunk és az utolsó lehetőséget megvizsgálni: a fokozatosan kelet felé haladó kié-