ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK
- 19 Az 5-ös sz. szelvényből lelet nem került elő, s helyét az összesítő felmérésen sem jelölték, valószínűleg azért, mert még a bemérés elkészülte előtt betemették. A 6, sz. szelvényből maradt fenn a legtöbb dokumentum, legalábbis fényképfelvételek formájában, (1. VI.Ll-2. és VII.t.1-6.) alaprajzunk sajnos nincsen. A fényképek szerint a szelvényt csaknem teljes egészében kitöltötte egy körös-körül sűrűn egymásmellé le vert cölöpsorral határolt helyiség. Padlószintjét a fényképek alapján a felszíntől kb. 3-4 méter mélységben találták meg. Egyik oldalról meneteles lépcsőlejáratot találtak. A padlószinten két párhuzamosan futó elszíneződés jelez valamilyen, esetleg korábbi épület hez tartozó falnyomot. Ezek nyilván nem voltak összefüggésben a helyiséggel. Ugyan csak a fényképfelvételek tanúsága szerint a cölöpsoron belül tapasztás húzódott, amelyre az ásató rá is bontott. Érdemes itt külön kihangsúlyoznunk azt a körülményt, hogy nemcsak ebben a szelvényben, hanem másutt is igen nagy mélységben kerültek elő padló, fal. illetve ke mence fenéknyomok. Miután az objektumok közötti terület átkutatására nem került sor , általábanzhem világos, hogy ezek a .meglepően magas felmenő falak részben, vagy egészben földbemélyített épületek tartozékai-e vagy sem. Aí^említett meneteles lejárat a fpldbemélyflésre utal. Ugyancsak ezt mutatják a cölöpsorról tanúskodó nyomok is. Eszerint tehát a 6. szelvényben feltárt épület ugyan bizonyára jócskán a korabeli járószint fölé emelkedett, a cölöpfal nyomai azonban csak a járószint alatti részt mutatják, feljebb a föld bolygatottnak látszik. A közölt fényképek egyébként azt is megmutatják, hogy a szelvények egyes részleteit különböző mélységig kutatták át. Ugyancsak itt említjük meg. bár ez más szelvények leletanyagából is kitűnik, hogy előkerültek hullámvonalas díszítésű Árpád-kori fazekak töredékei is. sőt egy cserépbogrács peremtöredékét is beleltározták. Ez arra mutat, hogy a túlnyomórészt XVXVII.századi leletanyag közé került Árpád-kori edények a falu korábbi épületeiből , vagy azokkörnyékéről kerültek elő. A két időszak objektumainak különválasztását ma már a dokumentumok alapján nem tudjuk elvégezni. A 6-os szelvény mellett emlüés esik a feljegyzésekben a 6/a sz. szevényről, amely tulajdonképpen az ásató által «boronaháznak» nevezett helyiségtől É-ra eső szelvényhosszabbításnak vehető. Ez utóbbi helyről került elő a legérdekesebb lelet anyag: bronz füstölő, díszes gótikus vaskulcs, bronztál töredékei, vasrács és per sely, lakattal. A 6 és 6/a sz. szelvényből összesen 122 db tárgy került elő (beleltározva a 13.717-13.826, illetve 13.827-13.840 számok alatt). A feljegyzések szerint 10-12 db pénzt is találtak, ezek közül csak a 6.sz, szelvényben egy «téglasor előtt» talált 1639-es ezüstdénár évszámát ismerjük. (Ez a legkésőbbi éremlelet az ásatásokból.) A 7-es és 8-as sz. szelvények egymás közvetlen közelében voltak. Leszih feljegyzései szerint a 7-es számút keresztben egy cölöpsor vágta át, ugyanitt két kemencét is talált egy más felett, egymástól két ásónyomnyira. Ebből a szelvényből számos pénzdarab is előkerült. Ezeken kívül 75 tételben leltározták be a régészeti leletanyagot. (13.842-13.917.) A 8.SZ. szelvényben szétrombolt kemence körül került elő sok leletanyag,főleg kerámiatöredék, továbbá egy csomóban kerek ablaküvegtöredékek s végül egy őskori kőbalta is. Az előkerült 45 tárgyat a 13.918-13.963 számok alatt leltározták be.
