ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - AZ ÁSATÁSOK

AZ 193 4. ÉVI ÁSATÁS. Ez évben, mint arról fentebb szó volt. csupán tájékozódó jelleg ű kutatás folyt a templomdomb tetején, a vázrajz szerint egy kb. 35x22 méter nagyságú területen Szilá­gyi Mihály és Rácsok Károly parcelláin. Egy másik feljegyzésben Leszih «az 1934.év­ben felásott terület» nagyságát egy 39x39x35.5x36.5 m-es. trapézalakú területnek jelöli, melynek Ny-i oldalához még egy 13x16.5x11x12.5 m-es kisebb, ugyancsak trapézalakú terület csatlakozott. Leletek mindenesetre csak a vázrajzon jelölt körzetből kerülhettek elő (1.4.á.). Helyszíni szemlénken is megállapíthattuk, hogy a templomdombnak ez a magasabb része enyhén bemélyed az egykori szelvény csaknem teljes területén, s a szemtanúk szerint ez volt a helyzet az ásatás idején is. Ez a körülmény azt mutatja, hogy a környékbeliek már jóval korábbi időben kitermelték a templomfalak maradvá ­nyait. melyek helyét a Josephinische Aufnahme 1783-ban készült térképlapján még jelölték, nyilván a felszínen látható romok alapján. Ezzel magyarázható, hogy Leszih Andor kutatásai során a templom falainak csak néhány részletét tudta megtalálni. Erről az ásatásról készült vázrajzán az ossa­riummal kapcsolatba hozható falrészleten kívül, attól DNy-ra egymástól kb. 8 méterre eső két falrészletet, illetve DK-re egy (a feljegyzések ezerint eredeti elhelyezéséhez közelfekvő) nagyobb faragott követ jelölt meg. Ilyenformán tehát a templom építéstör­ténefére. alaprajzára vonatkozóan ásatásból származó adataink nincsenek. Részben a falmaradványok által közrezárt területen belül, részben azok környé­kén Leszih Andor több sírt tárt fel, ezek közül bolygatatlan cstrpán kettő-három volt. Rajzán 14 sírt jelölt, ezek mellékletei (párták, pártaövek) alapján a sírokat XV-XVII. századinak tarthatjuk. A területről szórványosan egy sdavon dénár, továbbá Mátyás és Ferdinánd (1539-1553) közti) egy-egy dénárja került elő. A sírokról részletraj­zok nem készültek (kivéve az ossariumot). általában hiányoznak a mélységi adatok és egyéb méretek is. Irányuk, amennyire kikövetkeztethető, a szokás szerinti K-Ny-i lehetett, A templom környékének erősen bolygatott voltát jelzik a különböző mélységek­ből szórványosan előkerült kerámia- és szers^mtöredékek, A feltárás módjára vo­natkozóan adataink nincsenek, valószínű azonban, hogy az igen rövid idő alatt nem szelvényekkel, hanem kisebb-nagyobb árkokkal folyt a kutatás. (Erre vall az ásetási feljegyzések egy adata is, 1. alább.) Az ezévi ásatás eredményeként előkerült lelete­ket Leszih Andor 69 tételben leltározta be. 11.295-11.363/a. számok alatt. (A leletek egyrészről Leszih által kéíKcíleé fl'itjriyX'ttt h f.'Ul.) Az ásatási feljegyzések között találunk néhány adatot a feltárt sírokra, s főleg az ossariumra vonatkozóan, ezeket az ásató által készített vázlat leletszámozása sor­rendjében adjuk közre: «Az elpusztult Muhi város temploma és környékén' 1934 év október havában végzett ásatás alkalmával előkerült régiségek lelőhelyei és leletkörülményei. Csatolt tereprajz szerint: 2/ Koponya, közelében kampós vas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom