ÉRI ISTVÁN - BÁLINT ALAJOS: MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI (LESZIH ANDOR ÁSATÁSAI) / Régészeti Füzetek II/6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

MUHI ELPUSZTULT KÖZÉPKORI FALU TÁRGYI EMLÉKEI - MUHI TÖRTÉNETE

MUHI TÖRTÉNETE. Muhi történetére vonatkozóan ezidáig kevés publikált történeti adat ismeretes. Miután nem volt és nem is lehetett célunk a falu történetének valamennyi írásos adatát összegyűjteni, az alábbiakban Marjalaki KisaJLajös rövid összefoglalásában (Muhi puszta és környéke, Miskolc, 1955.) található néhány adat mellett Leszih Andor feljegyzéseinek idevágó részleteit ismertetőik. Muhi, amely a tatárjáráskor kétségtelenül fennállott, a csata után nyilván teljesen elpusztult, majd újraéledt. 1248-ban és ezután több évszázadon keresztül is Miskolc cal és a környező falvakkal együtt a diósgyőri váruradalom tartozéka volt. 1333-35-ben több pápai tizedet fizetett be Szent János tiszteletére szentelt templomának papja, mint a miskolgi. Az Anjouk alatt vásártartási jogot kapott, mezővárossá valószínűleg a XV. század mUsodik felében fejlődött. 1544-ben a török elpusztította. 1563-ból ismeretes egy összeírás, mely szerint Muhi városban 149 telek volt. melyből 80 egész. 49 fél és 20 puszta. 1578-bóf ismerjük az itteni református egyházra vonatkozó első adatot. 1579-ben Bucsay István. 1580-ban Kövesdy István. 1627-ben Kistokaji Gergely volt az itteni prédikátor. 1583-ban a törökne^ fizetett adója több, mint a környékbeli 4-5 falué együttvéve, jelezve azt. hogy jelentősege még ekkor Í6 nagy, ' 1596-han Eger elestével s a mezőkeresztesi csatavesztés után újabb pusztulás érte. Ettől kezdve fokozatosa« elnéptelenedett, 1616-ban ugyan még szerepel a török adóösszeírásban, 1640-ben viszont már alig egy tucat szegénycsalád lakja, utána a falut nem is említik. A történeti adatok alapján tehát a falu végleges pnztulása a XVII. század közepére tehető.