SZ. BURGER ALICE: ÁLDOZATI JELENET PANNÓNIA KÖEMLÉKEIN / Régészeti Füzetek II/5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

- 5 így is még kivehető, hogy a balszélen álló férfi valószínűleg bennszülött katonaruhát, a középen álló nőalak u.n. kettős pannóniai öltözéket, míg a jobbszélen álló férfi a tóga ráncait utánzó öltönyt visel. A következő sávban balról jobb felé tartó kétlovas kocsit láthatunk, közvetlen mellette pedig az áldozati jelenetet találjuk, E jelenet közepén egy tripus van. amelyen nagyméretű tálat és siinpulumoi látunk. Balszélen camillus áll rövid ruhában, jobbszélen hosszú, bennszülött kettős ruhában egy Camilla áll, aki jobbjában korsót, balkezében pedig kis paterát tart, E jelenetek alatt a sírkő alja teljesen síma, a szövegrész helyét üresen hagyták, betűk nyomait nem látni. A lovasjelenet ábrázolása miatt kapcsolódik anyagunkhoz AEL.DASES tatabányai sírtáblája is (függ. 69,sz.), A felső, díszítetlen szögletes fülkében házaspárt látunk. A baloldalt lévő feleség bennszülött viseletben van megörökítve. Az áldozati jelenei megoldása úgy alakul, hogy a tripus a halszélre kerül, középen áll a szolgapár, jobbszélen pedig egy ló. Valószínű, hogy a középen álló férfi nem az áldozati jelenethez tartozó camillus. hanem a lovat vezető caló. A felirat díszitésnélküli bemélyedésben van. Nemrégiben került elő Szentendrén egy nagyméretű sírtábla, amelyen a környékbeli kőfaragó együttesen ábrázolta az áldozati-, és kocsijelenetet (4.), Sztálinvárosból három kőemlékkeriilt elő. amelyeken az áldozati jelenet a kocsijelenetlel szintén együttesen jelenik meg (5). Legkorábbi csoportunkat összefoglalva azt látjuk, hogy az i.sz.I.sz. végén sírköveinken legkezdetlegesebb formában megjelenik az áldozati jelenet. Az arányok, a formák, legfőképpen pedig a kivitelezés ínég igen kezdetleges. Ebből a korból származó kőemlékek legnagyobbrészt Szentendre vidékéről valók. Ezenkívül még Aquincum, Bőnyrétalap, Gyermely, Tatabánya, Tárnok és Sztálinvárosban is találunk ilyen emlékeket. Nem kétséges, hogy a bennszülött viselet feltüntetése mellett a sírköveken szereplő sepulchralis jelenetek (kocsi és áldozati) együttes alkalmazása bizonyos ethnikumra utal. éspedig az eraviszkusok hagyatékát látjuk ezekben (6). Az idők folyamán ez a sírkőtípus túléli az till. századfordulót is és egyre fejlettebb formában tart lépést a bennszülött népréteg kőfaragóinak az igényével. Nem kétséges, hogy a II. sz. elején Aquincumban működő nagy műhelyek, legfőképpen pedig a collcgiuinok számára dolgozó műhelyek mintakönyvének a hatása érezhető azokon a darabokon, amelyeknél már a kötött beosztást, főleg pedig a feliratot keretező boro&'tyánindadíszt észleljük. Ezt megelőzőleg találunk azonban még olyan kőemlékeket is, amelyeken már a kocsijelenet elmarad, és csak az áldozati jelenet utal a sepulchralis cselekményre. Beosztásban és kivitelezésében azonban már későbbi csoportunkhoz: tartozik, illetve az ide tartozó kőemlékek hagyományait követik, de bizonyos mértékben már előbbrevíve ennek a típusnak kivitelezését. A továbbiakban ezeket vizs gáljuk meg. NEMORATTA Seregélyesen megtalált sírköve (függ. 43.sz.) még sok tekintetben hasonlít a szentendrei Flavus-féle sírkőhöz, azonban itt az áldozati jelenet mellett már nincsen kocsijelenet. A legfelső fülkében kifaragott házaspár nőalakja bennszülött viseletben van megörökítve. Az áldozati jelenet közepén van a tripus, amelyen különféle gyümölcscsel (?) megrakott tálat láthatunk. Jobbra Camilla hosszú, kettős bennszülött ruhában áll. balra pedig a camillus. A feliratos részt kettős hornyolat díszíti. A kétoldalt felfutó repkényinda az áldozati jelenet és a szövegrész közé is behajlik. Egy nagytétényi töredékes sírkő (fiigg.26.sz.) hasonló alapbeosztás szerint készült. A felső fülkében ábrázolt házaspár bal szélen álló nőalakján igen szépen kivehető a bennszülött viselet fejfedője is. A jobboldalt lévő férj jobbkezében kelyhet, balkezében pedig irattekercset tart. Az áldozati jelenet szolgapárjának baloldalt álló nőalakja is kettős bennszülött ruhát visel. A letörött oromdísz alatti keskeny friz megmaradt részén laposan fektetett borostyánleveleket látunk. Nagyobbára hasonló beosztást alkalmazott egy Csákváron előkerült sírtábla kőfaragója is (függ. 32.SZ.). Az épen megmaradt felső kiképzéshez hasonló lehet a fentebb tár gyalt nagytétényi sírkőé. Ennél a kőemléknél a családtagok száma már bővül a szülők közé állított gyermek alakjával. Mind az apának, mind pedig a gyermeknek a balkezében irattekercs van. Ez a sírkő újabb lépést jelent a fejlődés útján. Ugyanis az eddig ismert áldozati jelenet szokványos ábrázolásain túl, a jelenet két végét elválasztó léc taggal ki-