SZ. BURGER ALICE: ÁLDOZATI JELENET PANNÓNIA KÖEMLÉKEIN / Régészeti Füzetek II/5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

Jegyzetek

- 14 11. Erdélyi G.. kimutatta, hogy e motívummal készített sírkövek az i,sz.II.sz. közepén túl jelentkeznek tartományunkban legkorábban. A pannóniai síremlékek ornamentikája. Eger. 1929. 34-37. 12. J, Paulovics István hagyatéki anyagában mint Mernye községben talált töredék szerepel. (Somogy m.. Kaposvári j.) ennek alapján közöljük első ízben a fényképet. (MNM Adattár 35.M.I.) XXX.T.2.sz. Rómer Flóris jegyzetei alapján (XIX.köt.51,1) Erdélyi G. a következőket írja: .... «Attalán a plébánia lakban 1866-ban a «hetényi várból» származó két sírtábla töredéket rajzol le„ (R.F.) Különösen az áldozati jelenetes töredék gondos,• rész letező megrajzolásán látszik, mennyi érdeklődéssel figyelte Rómer a római kőfaragás még töredékesen föllelhető emlékeit is.» Régészeti Dolgozatok az Eötvös Ló ránd Tudományegyetem Régészeti Intézetéből. I.sz. 1958. 51.XVI.T.14 k.Minden kétséget kizáróan itt egy és ugyanazon kőemléktöredékről van szó, amely igen erős rokonvonásokat mutat a pécsi hasonló kőemlékkel (függ.41.sz.). 13. v.ö. 10 jz 14. Szalagfqjiatdfsz vizszintes elválasztómlntaként, Pannopia Superio

r H - S 97. 214 sz. 226. 498 « u.a. a feliratot kétoldalról függőlegesen keretezi Poetovio H - S 166. 370 sz. 15. Természetesen az újonnan előkerülő áldozati jelenettel ellátott kőemlékekre nem tértünk ki. Tudomásunk szerint a szentendrei Mira követ Soproni Sándor. 1956. évben a Laktanya utcában előkerült kőemléket Sz.Póczy Klára, a közelmúltban Dunafüreden előkerült sírkövet pedig Mócsy András ismerteti rövidesen. - Vonatkozik ez a Székesfehérvári Múzeumban lévő sírkövekre is. melyeket Fitz Jenő dolgoz fel. 16. Azokkal a kőemlékekkel, amelyeken úgy látjuk kultikus jelenetet ábrázoltak a jövő ben külön kívánunk foglalkozni. Ezek a következők: C.Licinius Bassus sírköve - Baracska Val. Saturninus sírköve - Tata Sírkő Sztőlinvárosból. 17. Oroszlán Z,

. i.m. 11. 2 jz 18. Oroszlán Z„ szerint . . . «A halotti lakoma típusa a környező provinciákban a Kr, u. I.sz. folyamán terjedővel. Legbiztosabb, hogy Germaniában a halotti lakoma a Flaviusok korában nyer nagyobb elterjedést, s uralma a II.sz. közepéig tart. Hozzánk a Kr.u.I.sz. vége felé kerül e tipus. . » i.m.9 sk. - Az áldozati jelenetet mint a halotti lakoma leredukált megoldását fogja fel. u.o. 10 sk. Nagy Lajoa megállapította, hogy a halotti lakoma-ábrázolás a Balkán közvetítésével Kis-Ázsióból. Görögországból jutott el hozzánk. «A II.sz. közepétől kezdve tűnik fel a halottak ilyetén való ábrázolása Daciában is. ahol kisméretű aediculafalaia jelent kezik.» BpT. 603 sk. - továbbá másútt. . . "keskeny képmezőben az áldozati jele net a tripussal római minta átvétele, a kocsitemetkezés visszaadása azonban még kelta fogalmazás, de már római köntösben. A II.sz. eleién az alakok ábrázolása veszít síkszerűségéből, lassan teltebbek a formák stb.stb.» Arch.Ért, 1943.98 sk. Kuzsinszky Bálint véleménye alapján . . .«diese Darstellung wird gewöhnlich als Totenmahl ebkErt und kommt besonders in der Rheingegend auf den Grabsteinen der Auxiliarier vor. Da sie zu uns von Osten herauf dem Wege den Balkan und Siebenbürgen gelangt sein, woman ihr überall auf bürgerlichen Grabsteinen begeg net. . Ausgrabungen . . 79 skk. Nqncum 27. 55 sz.