KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 2 A mohácsi vés* előtti években ismét a Beb ek-családot találjuk a füleld várban. Ferenc a várat megerősíti, aionban török hadifoglyok leleményessége és ügyessége következtében 1554Tben török kézr« jut. Istvánffy és Bél Mátyás a következő-képen írja le a vár elfoglalását. Bebek Ferenc ás Jánossy Pál a várnagy egyidőben voltak távol Fülektől. Amíg az őrség a középső várban mulatott, egy szerecsen fogoly a fellegvár takarítása közben észrevette , hogy egy lőrésen keresztül, amin a szemetet és konyha hulladékot szó rják ki, kötélhágcsó segítségével le tud ereszkedni a várból, A fogoly a széesényi bégnek elárulta titkát. A bég emberei egyik este kötélhágcsón bejutottak a fellegvárba és az őrséget lefegyverezve támadást kezdtek a középső vár ellen, amelyet a felülről jövő ostrom következtében végülis fel kellett adni. Jánossy várnagy vissza sietve egy hétig ellenállt, azonban a budai basa közeledtére, nehogy két tűz közé szoruljon, kivonult a várból. Harminckilenc évig volt a vár török kézen míg végre 1593-ban Pálffy Miklósi ostrommal visszafoglalta. 1605-ben a vár Bocskay Istvánné 1608-ban a bécsi békével azonban visszakerült a korona birtokába, A várnagy Bosnyák Tamás, majd Wesselényi Ferenc. Koháry István és fia Koháry II, István, Az 1650-65. években Fekete László Fülek alkapitánya a főkapitány pedig Wesselényi Ádám. 1682-ben a török. Thökőly-vel és Apaffy-val 140.000 emberrel szállott Fülek alá. A várat Koháry István 3-4000 emberével védte. Az őrség kétheti ostrom után Koháry István akarata ellenére alkudozásokba bocsájtko zott az ostromlókkal és szabad elvonulás feltétele mellett a várat feladta. Thököly a várat felgyújtatta. majd a levegőbe röpfttette. II / A romok feltárása A munkálatokat a várkapu mellett lévő alsó bástyatorony közelében az u.n. szorítóban (Zwinger) kezdtem meg, ahol egy beszakadt földalatti kazamatát tártam fel. A XVII. század ból származó cserepeken kívül egyebet nem találtam. A kazamatának folytatása nem volt. hoszsza az alsó udvar déli falának tövétől a szorító külső faláig tartott, lőrésbe torkollott. A kazamata az úttest alatt keresztben volt épftve. A következő munkaterv volt a fellegvár megmaradt kazamatáinak megszabadítása a falak beomlott köveitől és építési törmelékeitől. Nagy gondot okozott a kitermelt kőanyag elhelyezése a különben is szűk felső udvaron. Az udvaron, a sziklamellvéd lőrései között rakattam fel házmagasságú halomban köveket, hogy az esetleges restaurálási munkálatokhoz rendelkezésre álljanak. A fellegvár udvarát sziklába vágott mellvéd öleli körül, amelybe három ágyú lőrés van vájva. A mellvéd magassága 4-5 m között váltakozik (l.kép). Az Árpád-kori kazamatasor (IU.l) egymásután szabadult meg a feltöltő kövektől és törmeléktől, mindenütt elértük, a kazamaták sziklába vájt alját (II.t.2). Egyidőben kezdettem meg az udvar keleti sarkában egy kövekkel feltöltött sziklába vájt négyszögletes akna feltárását is. Az I. kazamata törmelékei közül egy románkori oszlopfejtöredék puskagolyó -öntőforma . továbbá edénycserép darabok kerültek nagy számban felszínre. A kazamata mérete 7.8x5.1 méter, alia négyszögletes vörösre égetett padló , cserép-lapokkal volt kirakva, néhány darabot még «in situ» találtam meg. A törmeléktakaró megőrizte a szíklábavájt keleti fal egy részén a va kolatréteget is, helyenkint a piros kockakő utánzó festés nyomaival. A kazamata alján sziklába vájt vízlefolyó csatornát találtam, amely a padlólap burkolat alá volt rejtve. A csatorna a kazamata északi falától a lejárati lépcsőktől, a déli fal sarkához beépített kővályuba vezetett. Az északi falon nem figyelhető meg befolyó nyílás, ellenben a falban két faragott kőaitó keretet találtam beépítve. A kőkeretek között a falat kibontva 7 sziklába vájt 1,5 m széles lépcsőt találtam, amely az udvar szintjére vezetett fel. Az ajtó eredetileg csúcsíves lezárású volt. En nek maradványait a kereteken megfigyelhettem. Tehát a víz a lépcsőkön át volt az I. kazamatába vezetve. Hogy miért volt szükség a víznek a kazamatán át való vezetésére és honnan jött az a vízmennyiség, erre a kérdésre a négyszögletes akna feltárása adta meg a feleletet.
