KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)

A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei

- 38 A solymári csempéhez a kiegészítő, vályú alakú féldarab töredéke is napvilágra került, azonosan zöldmázas áttört művű előlappal. A leletanyag tartalmaz néhány zöldmázas fülkés csempetöredéket, amelyek előtt nem volt áttört művű előlap. Nagyobb méretű vályú alakú csempék ezek, (LlX.t.) külsőben hasonlóak a kályhafiókok kiegészítő féldarabjaihoz. Ugy találjuk, hogy ezek a csempék nem a sarkoknál, vagy esetleg a falhoz eső rész kiegészítő darabjai voltak, hanem önállóan használt csempefajta. Véleményünket az ábrázolt remlék anyag is igazolni látszik. Az egyik 1493-ban Strassburgban nyomott fametszeten, amely metszet a La Tour Landry: «Der Ritter vom Turn

4 című mű illusztrációjaként készült, (polgári) civis ház belsejét láthatjuk. A kép jobb oldalán lábazaton álló, alul négyszögletes, felül hengeres testű kályha áll, fülkés csempékből felépítve. A csempe formája a mi példányunkkal azonos külsejű. (Otto Henne am Fhyn: Kulturgeschichte dés Deutschen Volkes, Berlin 1892. 320 1.) Dürernek, «Az orvos álma" című metszetén hasonló fülkés csempéjű kályhát találunk A formás csempe közül azonosan XV. századi származású az a zöldmázas, példány, amelynek közepét gyöngysordíszes gótikus ív tölti ki, felette pedig kereszt díszlitT>íLXXX) Jobbról és balról kettős nyílású gótikus ablak van formázva, felettük áttört művű rozettávaí.A csempe keretén több egymásmellé rakott kisebb-nagyobb gótikus torony képe látható, tetejükön kereszt, oldaléleiken kőrózsák sorával. Előfordul barnamázas példány is. Az egri vár ásatási anyagában azonos példány fordul elő. Egy zöldmázas csempének két oldalán íveket tartó kettős ballusztereket látunk, azokon belül egy gótikus kapuívet tartó oszloppárt. A felső ív csúcsa alatt lőrést,Tattá két ablakot , végül pedig harántkeresztezett pántolású várkaput. Előfordul sárga-barna-zöldmázú példány is (LX.t.). Származik a XVI. század elejéről. Ebbe a csoportba sorolom azt a két csempetöredéket, amelyek egyikének felületét harántmenő egymást keresztező élbordák osztják rombuszalakú mezőkre, a másik példányon az élbordák négyzetes mezőket alakítanak (LX.t.). A rombuszos mezejű csempék a Visegrádi vér XVI. századi rétegéből is előkerültek. A kályha sark&iak. kiegészítő darabjai voltak azok a zöldmázas töredékek, amelyek félhenger alakúak, felületük plasztikus kiképzésű harántbaladó bordókkal tagolt (LX.t.). Külön csoportba soroljuk a kálvhpnártázatoka

t és az ővpárkán

v csempéket, A pártázatok a kályha felső szegélyét díszítették, lezárásul szolgáltak. A legkorábbi példányok lelet anyagunkban a XV, századból származó vóroromzatot utánzó darabok, máztalan külsővel. Előfordulnak egy és kéttaguak (LXI.t.). A várfalat utánzó lejtőstetőzetű alsórészből egy. vagy két, hasonló tetejű falrész emelkedik ki, közepükben négyszögletes, befelő szűkülő lőrésnyílás van kialakítva. A darabok hossza az egytaguaké 10, a kéttagúnké 20 cm. Magasságuk egységesen 10 cm. A tetők és az oldalfalak pirosra festettek. A lőrések alakjuk után ítélve szám szerűből való kilövésre szolgáltak. » Találtam hasonló pártázattöredéket, ahol a lőrés úgy alul. mint felül lekerekített kes keny nyílású. A tető alatt tagolt perem látszik. Egy következő példánynál a meredéken lejtő tető alatt egészen keskeny méretű lőrés nyílás látszik, alatta plasztikus majuskulás, D,E, szövegrész olvasható. A hozzátartozó feliratos töredékeken a következő szövegrész olvasható : BENDE.EDI C (Felsőudvar 5,réteg.). (LXI.t.) Egy barnamázas példány töredékén a várfal tetőalatti része kidomborodik, amelyet haránthaladó plasztikus bordák tagolnak. Azonos töredéket őriz a Borsod-Miskolci Múzeum, amely Diósgyőrből származik a XVI. sz! elejéről. Várfaloromzatpt utánzó pártázatot a Ke cskemét környéki ásatások is felszínre hoztak. A darabok kéttaguak, azonosan lejtős tetővel, lőrésnyílásuk azonban hiányzik. Előfordulásuk nem általános az Alföldünkön. (Szabó i.m.98.1ap.) Az Iparművészeti Múzeumban őrzött, a szécsényi várból előkerült vórfaloromzatot ábrázoló pártázaton a lőrések helyét címerek foglalják el. A falsíkon Mária Panno szövegrész olvasható, ez alatt domború falrész. harántmenő bordázattal, aíiielyet a mi:, lelet-