KALMÁR JÁNOS: A FÜLEKI (FILAKOVO) VÁR XV-XVII. SZÁZADI EMLÉKEI / Régészeti Füzetek II/4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
A füleki (Filakovo) vár XV-XVII. századi emlékei
- 12 A golyók méretei a következőin 43.(2 db) 56.5a (2 db) 60.616165. (4 db) 66.(2 db) 67.69.70.73.76.77.(4 db) 78.80.84.85.88.89.90. (2 db) 91,9194.102.122.132.136. 1148, 149. 157 mm. A kútból kikerült vaságyugolyők méretei: 54.55.65.74 mm bronzágyugolyó 49 mm.régül 3 db nagy bombarepesz. Az alsó udvar felvonófülkéjében találtam egy 157 mm-es vagolyót, ae alsó udvar területén szétszórtan 38 . 62. 65.68.75.80,84,85.103.140.147 mm méretekbem éa repeszdarabokat 48 mm falvastagságban. A bástyában több darab 14 mm-es vqskqckfl t találtam.véleményem szerint ezeket . tarackok kartáca töltéséül használták GXl.t.). Ágyucsövet nem találtam, találtam azonban a bástyában egy rövid késpengét, szokatlanul vastag fokkal. A penge élének közepe ívalakban van kikoptatva. Ez az eszköz tehát nem lehetett egyéb mint az árkolái . az ágyút kezelő tüzér felszerelésének egyik dm rabja, az un, á gyulvuk ti sztj ió ^s, amellyel az ágyú gyujtólyukjáról az edaégett lőporsalakot lekaparta. A penge hossza 90 cm, szélessége 32 mm. (XlX.t.) (G»sparetz Géza: Régi pattantyús szerszámok. Közlemények a Magyar Nemzeti Múzeum Érem és Régiségtárából. Budapest, 1916. I.évf. 1 sz. 38-41.1ap.) Az ágyú csapját kapcsolta a lefettához egy, a bástyában talált középen félköralakban meghajlított vaspán t (XV.t.). Szélesség 70 mm. A pántot három csavarral rögzítették a í, lafettához vagy bakhoz. Mellette feküdt két 100. ill.. 106 mm átmérőjű vaskarik a ezek az ágyulafetta tengelyének voltak a vasalásai (XV.t.). A bástya középső lőrése alatt feküdt, a már említett vörös salakrétegben az 55. mm széles, 5 mm vastag vaspántokból összeállított lőréselzáró ^M^vapa M 5 (XVI.t.). A tábla az alsó ágyulőrés-sor középső lőrésének elzárására szolgált, mérete 660x660 mm. vas tagsága 45 mm volt. A farész teljesen kiégett, a fatáblát a pántok a széleknél és középen keresztezve vették körül, sűrűn átszögezve lapos kerekfejű szögekkel. Mivel a táblán sarokvaspántoi nem találtam, feltehető, hogy nem sarokvason fordult el, hanem oldalvezetékek közöti. és vagy köiélen húzták föl, vagy oldalról tolták rá a lőrés nyílására. Az oldalvezetékes megoldásra gondolunk már azon oknál fogva is, mert a lőrés falában nincs nyoma keresztgerenda befogadására szolgáló oldalüregnek, bogy a törést ily módos reteszelhették volna el. A lovasfelszerelés körébe tartozó tárgyak közül a fellegvár udvarának kutatóárkából az 5. rétegből került napvilágra egy XIV. századbeli tarajos sarkantyú . A szárak erős ívelésűek. a taréj 6 ágú (XVII.t.). A kútból egy meghatározhatatlan korú sarkantyúszár töredéke, egy XVI-XVII, századDeli taréj nélküli rongált példány és két rövidszárú a csizmasarokra felszegezhető sarkantyúpéldány került napfényre. Ezek egyikének a taréja törött, nyakuk tövében mindkettőnél egy -egy felszegező fül helyezkedik el. Hasonló példány az alsó udvaron is előkerült egy kisméretű , gyermekc:&zámára készült sarkantyúval együtt (XVII.t.). Az előbbi példányoknál a szárak közötti távolság 50, bl, b5 mm. ez utóbbinál csupán 35 mm. Az alsó udvaron talált sarkgiftvúffi lkötő..,vas- talpaló lemez e közelében 1579. évi Rudolf dénár feküdt. Az alsó udvar harmadik ágyúállásában egy XV. századból származó asszimetrikus szárú kengyelvasat , a kútban pedig egy pár XVII. százacból származó kengyelvasat továbbá egy hasonlókorú példány talpalójának töredékét találtam meg (XVII.t,). A kengyelvaspár szára körtealakú. tehát magyar származású. Erre mutat továbbá köralakban kiszélesedő talpalója és az alul díszként elhelyezett két csepp alakú gömböcske. Az ugyanott talált csuklós tengelyű karikás c ffifrózabl a annyira rongált állapotú, hogy korát meghatározni nem áll módomban (XI.O. A romokat az ostrom után alaposan feldúlták és minden még használható tárgyat széthordták. Ez az oka.- hogy ennek a valóban nagymultú várnak omladékai között aránying oly kevés fegyveranyag maradt.
