Cs. Sós Ágnes: A KECELI AVARKORI TEMETŐK / Régészeti Füzetek II/3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
Keceli avarköri temetők
- 16 -r övgarnitúrát tartalmazott (XX,t). Ennek egyik kiemelkedő darabja az áttört, állatküzdelemmpl díszített, gyöngysor keretelésű nagyszíjvég (XX.t.1.). A motívum eltér a megszokott felbomlott jellegű kompozícióktól: lerogyó szarvastehén hátsó comjába szárnyas griff vési karmait, mig az fejét hátra, támadója felé fordítja. A szarvastehén másik oldalára ugrásra készülő oroszlánt helyezett a művész, melynek teste oldalnézetben, feje pedig szemközt van ábrázolva. Sörénye szakálban végződik, mely a nyitott szájjal bizonyos emberi jelleget kölcsönöz az állat pofájának. D e hogy nem emberfejű keveréklénnyel, hanem csak a stilizáltán adott szőrzet ilyenirányú hatásával állunk szemben, azt a szíjvégen és a szíibujtatón (XX.t.5.) szereplő griffek, valamint az övcsatot dekoráló állat (XX.t6 t) szőrkíképzésének azonossága bizonyítja. Az oroszíánalak hasonló beállítására a szaszanida művészet nyújt példát, nemcsak a fémművesség, hanem a textilművészet terén is.21/ A sza szanida kapcsolatokat továbbá az is alátámasztja, hogy az állatalak úgy tartásban, mint pofa-kiképzésben (orr, szem) a Stara-Zogara-i homokkő-emlék oroszlánjához csatlakozik, mely Fehér Géza szerint szaszanida elemek reminiszcenciáit tünteti fel a bolgár-törők művészetben. A sír anyagában szereplő övcsat ÍXX.t.6.) pajzsalakú testén szereplő szakálas keveréklény (griff és szarvas) kiképzése is e kör felé mutat, és mindenesetre párhuzamait láthatjuk formaadásTtan az ismert knini bronzgarniturában szeréplő IMbfázMásun is. / Az övgarníturához tartozik a már emlftett darabokon kivül hat griffes övveret (szokványos típus* XKt7a-t), három geometrikus dísz- kisszfjvég (XX.t,4a-c. ), egy akasztó hdog (XX.iä). 2 4/ végül három. poncolt, ellentett irányú háromszögekkel díszített, patkó alakú lyukvédő (XX,t,3a-c). Az említetteken kívül a 64, sír ólom garnitúrájának nagyszíj végének egyik, ^hullámvonalas* oldala, XI, 12. - másik oldalát lásd 4,kép 4.), és a 23. sír öntött bronz övdíszitményeinek (nagyszfjvég hasonlóan díszített oldala (4Lkép 3., - a másik oldal motívumát lásd VII.t.2.) vannak kapcsolataik a knini leletekkel."/ Néhány, már részben kiemelt stílusbeli sajátosságot is beleértve, a határdűlői sírokból származó öntött bronz övgarniturákat abba a leletcsoportba lehet besorozni, melyet ^griffes-indás* csoportnak szokás nevezni Ide tartoznak a következő sírok övgarniturái: 14. (V.t3-6e.)j 25. (Vi.U0~13t 15-19; VII.Ua~2.Xj 2,6. (VII.I 3-9.)? 66; (XU5-6);. 80. (XII,t. 4t 8-14 k., 14 rn-ní XIILtla-2,). 81, (XIIUÍ2-5$ XIV,t)í 85. (XVIU XVIII,tlae2,). A 81, sfir garnitúráját temetőnk datálása szempontjából kell külön is megemlítenünk. Ugyanis övgarniturájának áttört laposindával díszített nagyszíjvége (XIII.t 2.) é* kisszíjvégei (XIV.U a~d) mellett a dfszitményekhez tartozó csuklós, csüngővel ellá tott veretek (XIV»t3a-t), a három lyukvédő (XIV.l2a-c), valamint az övcsat pajzsalakú teste (XIII.15.) pondéit hátterű palmetta~motivummal van ékítve, A n alog darabokat a kiskőrösi sírmező lel^íei között találunk, melyeket Horváth Tibor a nagyszentmiklósi kincs fémművességi körével hoz kapcsolatba. "/ A perzsa fémművesség hatása látszik végül a 84, sír öntött bronz övganőturáján, (X.V,t.). mely a keszthelyi ^leveles-rács* motívum leegyszerűsített változata, / Meg kell említenünk hogy a garnitúra övcsatjának (XV.14.) teste áttört laposinda motívummal díszített, melynek keletázsiai eredete ezideig vitatható./ Szándékosan hagytam utóljára - bár nem tartozik az öntvények közé - a 89, s'rbaa talált félhold ala|íú préselt arany övdíszitményt, (4kép 3.), melynek analógiáit avar un. fejedelmi sírjainkból is ismerjük. így a VII. sz, hatvanas éveire datálható kúnágotai le létből^ / Jelen esetben a díszitmény nem veret szerepét töltötte be, hanem másodlagos felhasználásban nyakban, gyöngyök közé fűzve viselték, amire a leletkörülményei utalnak. Viseleti szempontból a következőket kell megjegyeznünk: az öv garnitúra, bár a férfisírok jellegzetes melléklete, gazdagabb női sírokban is megtalálhatjuk. Anyagunkban: a 3.. 89, és 4. sírok övdfszitményei, az első két sírba» egy-egy préselt szfjvég került , mely a 32. s férfi sír, a temető leggazdagabb sírjának préselt szíjvégével egyezik (lásd fentebb). A három sír között feltételezhető esetleges egyéb kapcsolat kiértékelése azonban a temetőtérkép hiánya és az anthropológiai anyag hiányossága miatt teljese* lehetetlen, A többi női sír leleteti alapján a női ruházatot általában egy szérű vas vagy bronzcsattal ellátott öv tartotta öátfze (l 7.,22.,37.,50.,7o, sírok, ) Temetőnkhöz tartozó avar közösség legszegényebb rétegének hagyatékát képviselik azok a férfisír<»k. melyekből a* övgarnitura teljesen hiányzott, vagyis a halott ruháját a nőkéhez hasonlóan - csupán egy bronz, vagy vascsattal összekapcsolt öv szorította le (1,.8.,28.,71 sírok).
