Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
49 Az Alföld középső és északi területében főképen a Tisza és mellékfolyót a Hortobágyon a vonaldíszes kerámia kultúrája van képviselve és tartja birtokában a területet. Elterjedési területének déli részén a tiszai kultúra elemeivel keveredik, az északi részeken pedig a bükki művelődés elemeit találjuk meg, A vonaldíszes kerámia lelőhelyeibőt itt csak azokat emiitjük meg, ahol a bükki stiílusú darabok határozottan a kultúra meglétére utal nak Ezzel jelezni kívánjuk a kultúra kisugárzását, 1. Tiszarof f (Szolnok m,, kúnhegyesi j.). Lelőhelye az alsórét a Tisza mentén, A vonaldíszes és tiszai kultúra kevert szórványanyagában bükki jellegű kiöntőcső jelzi a kultúra jelenlétét. MNM. Lellsz. 15/ 1947. 2. Polgár-Folyás- Sgilme a (Hajdú-Bihar m„ polgári j,). Irodalom: Kutzián I.: Die Ausgrabungen in Tiszapolgár Gehöft in Basa. Conferenze Archaeologique. Budapest 1955. 79. 1950-ben B. Kutzián Ida tárta fel a telep egy részét s a vonaldíszes kerámia szilmegi csoportjába tartozó telepen szórványosan a Bükk II. stílusú cserépanyag is képviselve van. MNM. 3. Uitikos-Demeter kú t (Hajdú-Bihar m., polgári i). Irodalom: Kutzián Ida: Ujabb neolitikus leletek a Magyar Történeti Múzeumban MM. 1946. 45-52. A lelőhelyről kevert, vonaldíszes és bükki jellegű anyag származik Petróczi József felszíni gyűjtése. Roska Márton végzett kisebb ásatást még a területen. Az általa feltárt anyag a debreceni Egyetem, illetőleg Kolozsvári (Cluj) egyetemi gyűjteménybe került. A leletek között a leg-számottevőbb, • egy lapos meandroidokka! díszített idol. amelyhez legközelebb áll a Miskolc-fűtőházi idol. A cserépanyag Dükk II-lIl. jellegű. MNM. LelUz.: 22/1946, 24/ 1946. A bükki törzsterülettől távol eső területeken is találkozunk jellegzetes bükki áruval A leletösszetétel legtöbbször olyan, hogy megalapozott következtetések levonására nem ad lehetőséget s így csupán felvetni lehet a kérdést, hogy importárú-e, vagy helyben készült utánzat-e. Feltétlenül számolni kell a folyók menti cserekereskedelmi utak fontosságával, az obszidián kereskedelem révén eljutott csereáruval, illetőleg hatással A bükki művelődés területi elterjedéséhez még az alábbi távoleső lelőhelyeket közöljük: 4. Budapest XXIi» Nagytétény. Irodalom: Gallus S. Nagytétényi neolitikus sír. Arch. Ért 1936. 85-86. - Banner J.: Adalékok Budapest újabb kőkorához. Bp.R.XIV, (1950) 9-25. A zsugorított sír lelőhelye a római tábor terület A sír a vonaldíszes kerámia zselizi csoportjához tartozik és Gallus megállapítása szerint egy bombaformájú Bükk Ii stílusú importedényt is tartalmazott A mellékletként való adás előtt is használták a töredezett peremből következtetve. E sírlelet edénymelléldetei alapján Gallus is felállította a magyar neolitikum kronológiáját a Dunán innen és Dunán túli neolitikus kultúrákat párhuzamosította. Banner a bánáti kultúrával is kapcsolatba hozta. MNM. 5. Budapest III» Békásmegyer Irodalom: Tompa F.: 25 Jahre Urgeschichtsforschung RGK 1934-35. -Garádi Sándor: Ásdások a békásmegyeri un. Templomhegyen és mellékén. Bp. 15. R. 1950. 437, A lelőhelyen a vonaldíszes kerámia kultúra telephelyét tárták fel Legjellegzetesebb a zselizi csoport anyaga és ez az uralkodó. A pontosan külön nem tartott munkahelyek anyagában elszórtan keveredik a tiszai kultúra textildíszes cserepeivel és a bükki kultúra klasszikus díszítésű anyagávaL Az igen lekopott felszínen a kultúrák stratigráfiai helyzetét lem lehetet
