Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
47 146. Szakoly (nagvkállói i). Irodalom: Alispáni jelentés Szabolcs m. 1935.11.71.6. Község É-i részében br. Bornemissza Károly földjéből Szilágyi Ferenc bérlő útján 57 tárgy került be a Nyíregyházi Múzeumba. A leletanyag zömében bronzkori, de van köztük néhány félgömbformájú Tompa féle Bükk I. ILstflusú cserép is. A cserepek vékony falúak, anyaguk szemcsés, szinük mattos szürke. A cserépanyag valószínű egy edény da rabjai, ami sírmelléklet is leheteti 147. 'Nagykálló-Strandfürdő (nagvkállói i, ). Alispáni jelentés. 1936.11.69. Patay P.: Magyarország Régészeti Emlékei. Corvina 1957. 541-551 egyik edény képe.- Korek J.: A vadnai sírlelet Miskolci Múzeum Kőkeményeiben közli a sír teljes anyagát és bükki cserépanyagát A Nyír vízcsatorna Ny-i partján a hajdani Elisium területén épült a fürdő 2 hold területem Dombos rész lehordásakor 1925-ben, 100-120 cm mélyen csontvázat ta!áltak.A csontváz mellett két kis festett csupor, balfelől egy 10.5 cm nagyságú tengeri kagyló feküdt A váztól 3 m-re szarvasagancs szerszám és két kőbalta volt A csontváz körül 510 m-es körzetben festett és karcolt cserepek és állatcsontok (77 tárgy) kerültek elő . Ennyit mond Kiss Lajos hivatkozott jelentésében a rendkívül értékes sírról. A munka közben (JeL 1936.11.68.) és a munka befejezésekor (JeL 1939. X.-1 940. V.79.1.) még jelentős azonos jellegű anyag került a-be a Jósa And ás Múzeumba, Nyíregyházára. A telepanyag - ebbe volt bevágva a sír - két jellegzetességet mutat: bükki jellegű szalagköteg karfcolást és festést A finom kidolgozású bükki jellegű töredékek a jellemző félgömbös csésze formákból származnak A díszítő motívumok között még megtalálható a Bükk II. íves szalagköteg, de már túlsúlyra jut a meandrikus dísz, a geometrikus elem. A házi kerámia vastagabbfalu töredékei a Bükk III. stílusú anyaggal mutat egyezést A díszítő elemekre az egyenes és íves karcolás jellemző. A lyuksoros fazék e telepen is általános. A durva jellegű kerámia közül ritka díszítő elem a függőleges sorban elhelyezett háromszögű kimetszés, amely összefügghet a bükki és alföldi vonaldíszes kerámiában néha jelentkező csípésszerű díszítéssel. A festett anyagra az igen finom kidolgozás és alapszín gondos vörös polírozása a jellemző. Erre a vörös alapra kétszínű festés került: fekete és fehér. A nagyon töredékes anyagból a teljes forma egykori festésére sem lehet következtetni, mert korántsem biztos, hogy az a töredék, amely csak íves vagy egyenes vékony fekete sávos festést mutat, az edény másik részén nem párosul™e fehér színnel, vagy éppen széles sávos festéssel A tetszetősségre törekedett, amikor széles fehér sávval festett mezőben, vagy a felület alapszinezésénél meghagyásával, vagy ennek fehér és fekete vékonyvonalú kitöltésével élénkítette az edényt A festett edények formája a töredékekből Ítélve legtöbbször; kisméretű és kissé behajlott peremű félgömb. A formán csak egészen kisméretű bütyökszerű kiemelkedés szokott lenni. A másik gyakori forma a csőtalpas tál. amely e telepen alárendeltebb szerepet játszik. A sírmelléklet festett edényei után a leletet a bükki művelődési körbe nehéz lenne beosztani és joggal veti fel Patay a kérdést, hogy kérdéses, hogy ez a festés mennyiben jellemző a bükki kultúrára. A bükki művelődési körbe való kapcsolódást (Patay i.m.55.1.) a telep anyaga indokolja, ahol a bükki és festett árú együtt jelentkezik, 148. Tiszadob fti.sy. alöki jj. Irodalom: Petróczy J.: FA.V.35.L- Patay Pál jelentése MNM. Adattár 307.1.10. A rézkori temető sírföldjéből került elő néhány bükki jellegű cserép Petróczy József ásatásából MNM. Leltsz. 39.18.6. A behozott cserépanyag keveredés nélkül Bükk II féle cserépanyagot tartalmaz. Formája miatt tarthat érdeklődésre számot egy edényperem, amely csúcsosodó pe-
