Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)

A bükki kultura elterjedése magyarországon

43 ségű anyag jutott a Történeti Múzeum raktárába. (21.kép ) Az edénytöredékek a bükki kultúra (I és II stílus) jellegzetességeit tüntetik fel A finom kerámiában több darabon tűzdelést a durván perem alatti lyuksor lát ható amely utóbbi bütykökkel váltakozik, MNM. Cserépleltár 15/ 1948. 130. Bélapátfalva (egri i). Két töredék képviseli a lelőhelyet a miskolci múzeumban Az egyik vékonyfalu, finom cserép, rajta íves« szalagköteggel. A mlsik közepes kidolgozású töredéken a perem alatt lyuksordíszités van. 131. Nyíregyháza Buitos (Szabolcs-Szatmár megye j.) Vetukovies László orvos ajándékából 1931-ben került be a Nyíregyházi Múzeumhoz néhány szórványos cserép, amelyek közül kettő karcolt díszű. Tompa féle Bükk II. jellegű és kettő durva házi kerámia. 132. Nyírtura (nyíregyházi i). Várhegy és a falu közti területből több lelet került elő, amelyekből Popper Sándor egy alacsony csőtalpat küldött be a nrázeumba. Jellege: Bükk III. korai aeneolitikus. 133. Pros (nyíregyházi i). Irodalom: Korek J.; Arch.Érl 1951. 68-72. XXXIV. XXXV.t Lelőhelye a nyíregyházi-beregsurányi műűt 7600-7767 szakaszának átvágott és elhordott területe. Leletmentő ásatás során a feltárt objektumokból a 1-4, 8, 10, 11, 14, 15, 17. gödör tartozik a bükki kultúra településéhez. Az anyag Bükk III. jellegű. A 17. gödör a lekerekített 470x200 cm nagyságú ház tartozéka volt. A megtalált két cölöplyuk alapján a ház tetőszerkezete nyeregtetős lehetett, egyik harmadában veremmel. A gödrök elrendeződése sorokra utal Az anyagra félgömbös meanderdíszes edény, nyakas csöbör kiöntő csonkkal, lapos, tiszai sajátságokat mutató tálak, bütykös és festett cserepek a jellemzőek. Miskolc, leltsz,; 53.139,1.