Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
41 Éhik Gyula: A borsodmegyei Peskő barlang pleistocén faunája. BK 2 (1914) 191-199.Kadié Ottokár: A jégkor embere Magyarországon. - Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. FIÉ 30 (1934) 72-74.- Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1934 évben, BV 5(1935) 1-2 füzet 12.- Ua.: A Peskő barlangban eddig végzett ásatások eredményei BV 5(1935) 3-4 füzet 49-54.- Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1939 évben. BV 10 (1940)12 füzet 11-16.- Ua.: A magyar barlangkutatás állása az 1940 évben. BV 11 (1941) 1-4 füzet 17. A barlang a 856 m magas Peskő oldalában 826 m magasságban fekszik, Hossza 34 m, legnagyobb szélessége 10 m, legnagyobb magassága 14 m. A következő feltárások folytak itt: 1912 nyarán Hillebrand Jenő 3 napos próbaásatást tartott az Előcsarnokban . 1913 juliusában Éhik Gyula 1 hétig végzett kutatási 1934-ben 3 héten át tartó munkával Kadi>c a barlang 1/3-át feltárta. 1939-ben 1 hónapig, majd 1940-ben ismét ő dolgozott itt. végül 1955. VII. 18-28 között Vértes László. A barlang előterének legelején a humuszréteg 1 m vastag, befelé azonban fokozatosan vékonyodik és 0.2 m vékony lesz. «Három helyen a fekete humusz mélyen a pleisztocén rétegsorba nyúlik le s itt fazékalakú gödröt tölt ki* - írja Kadic. Ö ezeket «prehisztorikus gődöriakósok»-nak véli. azonban a mére teiket nem ismerjük s így az állítását nem tudjuk ellenőrizni Minden egyes ásatás alkalmával találtak őskori cserépedény töredékekei kovaszilánkokat, csiszolt kőeszközöket és csonteszközöket. Az anyagot azonban nem ismerjük. 127. F el sőtárká nv Petényi barlang. (Peskő IL barlang. Szabó József barlang.) MNM. Adattár 103.P.II., 231.P.III. A barlang a Peskő Ny-i oldalában 735 m magasságban fekszik 1955. VI. 18- VI 1.16. között Vértes László végzett benne ásatást A 2.2 m vastag humusz az alábbi rétegekre tagozódott: 1. Fekete humusz, 20-40 cm vastag. 2. Barna humusz, 20-50 cm vastag. 3. Kőtörmelék, 0-70 cm vastag. 4. Szürke réteg, 40 cm vastag. Hallstatti tűzhely volt benne, továbbá ovális «lakógödör*. Utóbb edénytöredékeit találta. 5. Világos barna réteg. 30-40 cm vastag, me A bükki kultúra leletei főként a durvább kivitelű házi kerámiába tartoznak (23.kép.) Elég sok perem alatti lyuksorral ellátott töredék található az anyagban. A díszítettek között íves tűzdelt vonalas és egyenes vonalas mintával ellátottakat ismerünk MNM. leltsz.: 55.61.1-6, 16. 20-21. 128, Szilvásvárad Istáüó§kői b arla ng. Irodalom felsorolását lásd Acta Arch.Hung.1 (1951) 15-34.Ljegyzetberu - É Zenkívül említendő: Saád Andor: A Bükk-hegységben végzett újabb kutatások eredményei Arch.Éri 43 (1929) 238.- Uö.: Ein Fall von Kannibalismus aus der Neolithzeit in der Istállóskőer Höhle. Eiszeit 7 (1930) 107.- Tcmpa Ferenc: A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon. AH V-VI. Bp, 1929. 20. XXX.Í8-15.- Vértes. L: Neuere Ausgrabungen und palaoliíhische Funde in der Höhle von Istállóskő. Acta Arch,Hung. V. (1955) 111-130.- Korek, J,: Das neolithische Fundmaterial der Höhle von Istállóskő. Acta Arch. Hung. V (1955) 141-143 Bep-ma JI 0 HoBse pacKOüKM b nemepe Ha üniraiijuoiinto* Acta Arch. Hung. 1. (1951 ) 15-34, A barlang kutatásának történetét Vértes László fentemiitett tanulmányai a leleíanyag kiértékelését Korek J. cikke tartalmazza. Lásd: 24., 25.. 26. sz. képen. Ü1L Nagvvi.suvó-Ölyveskői rókalyuk iL Kadic Ottokárnak egy, az 1930-as években végrehajtott ásatásából kisebb jeleníői szintjében a bükki és badeni kultúra zolith leletekkel.
