Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
40 bak töredékei átfúrás utánzatával, egyikén pontsoros díszítés 2 db (294). Edény talpának töredéke (295). Edény oldaltöredék hosszúkás füllel, pontsorokkal és ujjbenyomásos léccel díszítve (296). Edény aljának töredéke, átfúrt talprésszel (297). Edényoldal pontsorral díszítve (298). Edénytöredék, oszlopszerű fülének töredékével (299). Rovátkolt szegletes szalagfül töredéke (300). Oldaltöredék ormányszerű füllel (301). Oldaltöredék nagyobb fül kindulásával Í302). Kiöntőcső töredéke (303). Különböző edények töredékei hólyagos dudorokkal 10 db (304), Oldaltöredék rovátkolt, ilL ujjbenyomásos felületű hólyagos dudorokkal 2 db (305). Kiöntő edény hengeres csővel közepén lyukkal 4 db (306). Kis edények aljtöredékei 2 db (307). Hengeres edénylábtöredéke (308). Ed énytöredék. felülete ujjbenyomásokkal díszítve (309). Agyagphallus, h: 41 mm (310). Kisebb edényekből szárma zó díszítetlen töredékek 3 db (311). Kis edény peremtöredéke rovátkolással (312). Oldaltöredék felületén rovátkolt díszítéssel (313). Vékonyfalu töredék, felületén a vonaldíszes kerámia bekarcolt vonalas díszítéssel (314). Szűrőedények töredékei 5 db (315). Agyagkorong, körben és keresz.ben pontokkal díszítve, átm: 44 mm (316). Csonkakúpalakú tálacska, M: 18. szájátm: 37 mm (318). Kagylóból készített, középen átfúrt hengeres gyöngy 2 db. h: 7.9 mm. Ipmayens kagyló két oldalon átfúrva, átm: 114 mm (319). Kagyló ékszer, lópata alakúra csiszolva, átm.: 7.3 mm (320). A leletanyag összetétele igen érdekes s legjobban a szilmegi vonaldíszes kerámia körébe tartozó teleppel egyező, A szórványosan jelentkező vonaldíszes díszitőjegyek mellett uralkodó a kultúrára jellemző hólyagdudor, plasztikus lécdíszek, oszlopok fogantyúk, de a bükki stíluselemek sem játszanak másodlagos szerepet Nagy kár, hogy anyagában annyira fontos lelőhelyről nincs részletesebb adatunk és feltétlenül szükséges, hogy ásatással hitelesítsük az anyagot Legányi Ferenc terepbejárásából, megfigyelései alapján, közlése nyomán az alábbi lelőhelyeken észlelt még csiszolt kőkorba. feltehetőleg a bükki művelődésbe tartozó anyagot: Eger-Kisegedtető . Megfigyelései szerint nagyobb település van s igen sok csiszolt kőszerszámot gyűjtött össze. Az egri múzeum több mint 300 db csiszolt kőbaltát tart számon e helyrőL Lehetséges, hogy a két lelőhely Kiseged és Kisegedtető összetartozik . Eged-Tűzoltótér : telepnyomok. Eger-Maklánv : csiszolt kőszerszámok. Eger. leltsz. 55.-2384. 268-320. 123. Bekölce (Heves m. egri i,), Közelebbi lelőhelye a Borsodnádasdi úttól Ny-ra van. Legányi Ferenc nagyobb kiterjedésű telepből gyűjtött össze néhány darabot, A leletanyagban van egy lapos, egyik végén elkeskenyedő átlyukasztott agyagnehezék (IT 162, Sz: 95, V: 35 mm) és lapos. 90 mm széles. 20 mm vastag égetett agyagnehezék. A kerámia töredékeken Bükk ÍJ és Bükk III. jellegű díszítések láthatók Képviselve van a szórvány anyagban a durva kerámia, ujjbenyomásos léc díszítés seb 3 kőbelta és egy tűzkő penge egészíti ki a leletek Legányi F er enc még egy lelőhelyet g tart számon. Ez a Sárosgödör egy völgyben, ahonnan csiszolt kőbaltát gyűjtött össze. Eger. leltsz. 55,445.1-10. 124. Egerszalók-Várdomb (egr i j,). Legányi F. néhány csiszolt kőbaltát talált e helyen. A lelőhely feltételezetten a bükki művelésbe tartozik, 125. Felsőtárkánv (egri i). Közelebbi lelőhely a Barátrék LegÄnyi F. bükki kultúrába tartozó telepet figyelt itt meg s obszidián köveket vitt be az egri múzeumbe, 126. Felsőtár kán v-Peskő baylang. Irodalom: Kadic Ottokár: Az 1912-ben végzett barlangkutatásaim eredmények BK. 1 (1912)4.Hillebrand Jenő: A pleistocaen ősember újabb nyomai hazánkban. BK 1 (1913) 19-15. -
