Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
A BÜKKI KULT URA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON Tompa Ferenc újabb kőkort tárgyaló első összefoglaló mun kája óta több min 25 év telt el. / Műve felölelte az akkor ismert számottevő leletanyagot feldolgozása ma is a kultúra alapmonográfiájának tekinthető. 2 Tompa F. e téren végzett összefoglaló munkái mellett / csupán részlettanulmányok jelentek meg a kultúra egyes lelőhelyeiről, kérdéseiről^/ Felmerült Tompa F. stíluskritik a i alapon készült korszakbeosztásának reviziója Csalog József munkái nyomán a tiszai kultú rának a bükkiből való származásának céfolata"*/, azcnban a kérdés még nem tekinthető lezártnak Vitatott kérdés mind a külföldi mind hazai viszonylatban a kultúra kronológiai helyzete is.^/ A kultúra igen szövevényes problematikájának kutatása az utolsó 10 esztendőben nem képezett kiemelt feladatot és igen kevés történt e téren. Az anyag sem gyarapodott olyan mértékben, amely siettette volna a kérdéssel való foglalkozást 1948-ban Borsodon végzett kisebb ásatáson kívül témaásatás nem történt s a leletanyag csupán mentőásatásokból, terepbejárásokból származó új anyaggal bővült A Tiszavasváron végzett leletmentés kivételével a többi jelentős anyagot nem hozott kevéssé alkalmasak megalapozott megállapítá sokra. A múzeumi anyag leltározása során ismertünk meg igen sok de szinte szórványnak minősíthető bükki anyagot, amely a lelőhelyek számát nagyon megnövelte. A bükki kultúra problémakörének feldolgozásához az első feladatnak a meglévő anyag felvételét tekintettük. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával e munkát 1952-53-ban végeztük el, azzal a céllal hogy alapja legyen a Régészeti Kézikönyvben megirandó összefoglalásnak Anyaggyűjtés során elsősorban a szabadföldi telepek anyagából a vonaldíszes kerámia kultúra leleteit igyekeztünk különválasztani amire a lehetőségiét 1950-ben B. Kutzián Ida által feltárt Folyás-szilmegi anyag adta. A bükki kultúrával sokszor keveri illetve színezett 1/ Tompa F.: A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon. A Bükki és Ti szai kultúra. AH V-VI. 21 Tompa F.: 25 Jahre Uhrgeschichtsforschung in Ungarn BRGK 1934-35. 32-39. Tompa F.: öskor. Budapest az őskorban. Budapest története. L/l. Budapest 1942. 19-21. 2627. 3/ Csalogovits J.: Földrajzi tényezők hatása Magyarország neolithikus kultúráinak kialakulására és elterjedésére. Arch.Éri 1930. 28-52, - Gallus S.: A neolithikum Tályá n. Ar ch. Éri 1936. 70-72. Patav P.: Kapcsolatok a bükki és Körös kultúra között Arch.Ért 1941. 1-3.- Kutzián l: Ujabb neolithikus leletek a Magyar Történeti Múzeumban MNM 1946. 45-52. - Gábori M.: Az őskori obszidián kereskedelem néhány problémája. Arch. Ért 1950. 50-53.- Korek J.: A bükki kultúra telepe Oroson. Arch.Érti951. 68-72. Paiay P., Ujabb kőkor. -Magyarország régészeti leletei (szerk. B.Thomas Edit). Budapest 1957. 52-57. 4/ Csalog J #: Magyarországi újabbb kőkori agyagművesség bükki és tiszai csoportja. FA 1941. 1-25. - Csalog J.: A tiszai kultúra viszonya a szomszédos neolith műveltségekhez FA 1956. 5/ Vladimir Milojcic: Chronologie der jüngeren Steinzeit Mittel- und Südeuropa. Berlin , 91-94- F.Schachermeyr: Die ältesten Kulturen Griechenlandes Stuttgart 1955. 31, 99103, 115-117.
