Korek J. - Patay P.: A BÜKKI KULTÚRA ELTERJEDÉSE MAGYARORSZÁGON / Régészeti Füzetek II/2. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1958)
A bükki kultura elterjedése magyarországon
32 íves díszítésű finom kidolgozású töredékek Négy töredéken fellép a díszítőelemek között a tűzdelés is. Megtalálható két töredéken a határozott Bükk III. jellegű meandrikus díszités.A vastagabbfalu töredékeknél kiöntő, lyuksoros edényperemek ujjbenyomásos és 2-3-aa bütyökdíszek találhatók az anyagban. Az anyag elég homogén jellegű, a Bükki kultúra Tompaféle II-III. periódusát képviseli 100. Abauikér (abauJszántói i). Közelebbi adatok nélküli szórványos anyag. 1. Vörös szinű edényperem hullámos kettős vonaldísszel 2. Finom kidolgozású cserép, karcolt Bükk III. jellegű meander díszszel. 3. Feketés-barna szinű edényoldal töredék szögben meghajló és egyenes vonalkötegdísszel, a vonalak között pontokkal 4. Fekete szinű edényoldal hegyesedő bütyköt övező karcolt spiráldísszel Abaujkér-Aranyosról néhány töredéket a kassai múzeum őriz. MNM. 21/336 cserépnaplA 101. Abaujkér. (Abauiszántó-i i) Gallus jelentés 1936. Adattár 11.G.I. «Abaujkéren a kora bükkiekhez tartozó nagykiterjedésű lakótelepet találtam. Pápay Sámuel birtokán az Aranyos patak felé vezető országút jobb oldalán. A partszakadásban emberi temetkezés nyomait is konstatáltam. A temetkezés már a telep földjébe történt, tehát annál fiatalabb, de nincs kizárva, hogy még őskori* 10 2. B Q ld Q gkő Y ÚraLiaJ U^nyyár. (Abaujszántó-j j.) Tompa: Bank in Ungarn - 20. 21.1.11.15,17. - Mihalík József: A boldogkőváraljai neolitkori telepek A.KözL 1897.37. Telep 1/2 m mélységben. 20-30 cm kultúrrétegből tűzhelynyomok, hamu, amelyből edénytöredékek kőbalták pengék, állatcsontok kerültek elő. Tompa szerint kétféle kerámia jellemzi 1. Művészi gonddal készült edénykerámia, íves szalagkötegdísszel, sárga éa vörös kitöltéssel 2. Vastagfalu durva áru barázda díszítéssel Az anyagot Tompa a B.II-be sorolja. Néhány cserép a kassai múzeumban is van. MNM.Leltsz. 23. 1897. 1 Q3r Korlát (abaujs zá ntój j. ). Irodalom: Patay: Kapcsolatok a bükki és köröskultúra között AE. 1941. 1.2.L Lelőhelye a Ravaszlyuktető K-i oldalán elhúzódó patak völgye, A lelőhelyen Patay Pál 1935-ben végzett próbaásatást. A patak alsó terraszán húzott kutatóárokból a bükki kultúra korai szakszából (AÉ.I.tábla 3.5.) és a Tompa-féle III periódusra jellemző ( sikÉI.1..4.) cserépanyag került elő a házi kerámia melletL A közlemény említést tesz egy nagyobb élelemtartó edény töredékeirőL A kissé megvastagodott talpképzést hozza a szerző kapcsolatba a Körös-kultúra néhány formájával, a talpgyűrűs aljképzéssel. Ebből azt vonta le, hogy a bükki és körös kultúrának egymással érintkeznie kellett, egymás mellett egyidejűleg él a két kultúra. A közölt anyag a legfontosabb jellegzetességeket adja. A közö lletlen anyagból egy durva kidolgozású oldaltöredék bekarcolt egyenes vonaldísszel és egy peremtöredék érdemel említést. A durva kidolgozású töredék pereme alatt függőlegesen egymás alatt 4 apró bütyök van, amely ötödik tagként nagyobb bütyökfogóban végződik Az 1-2 bütyök között lyuksor fut körbe. MNM. 23/1937 cserépnapló. A kosicei / (Kassa) múzeum őrzi az eddig begyűjtött bükki anyag nagyobbik részét Képviselve van cserépanyagában a protobükki anyag és a jellegzetes Bükk I-II, de egy kicsúcsosodó bombaformájú edénytöredéken a meander díszítés is megjelenik 104 Bodrogkeresztur. Irodalom: Tompa F. Arch. Ért 1927. 42. 18. kép 1-4- Hille brand J. Arch. Ért 1927.57.1.-
